Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Függelék - 1. Somogyi Levéltári Nap '90 (1990. nov. 30.) Összeállította: G. Jáger Márta

Szita JMSZIÓ kandidátus, a Baranya Megyei Levéltár igazgatójának előadása (1990) Joggal vetődik fel a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy a Magyarország egész történelmét eldöntő kérdésről a magyar szintézisek olyan szűkszavúak, hiszen itt sorsdöntő fordulat, világváltás következett he. A megoldás abban keresendő, hogy e téren a történésznek ,,Habsburg-párti"-nak kellett volna lennie. Ezt első alkalommal 1987. augusztus 12-én Szakály Ferenc vállalta fel, egy nemzetközi történészkonferencián. Az országos kutatás e körben az ő nevéhez fűződik, nyomdokain haladva indultak el a fiatal kutatók is. A pécsi műhely jól illeszkedik az országos kutatási programhoz. 1987-ben a térség visszafoglalásának 300. évfordulója alkalmából jelentették meg Budától Belgrádig címen az 1686- 1688 közötti történeti korszak magyarországi dokumentációját. A készülő következő kötetben a karlócai békéig adják közre a kutatások eredményeit. Az előadó a továbbiakban a visszafoglaló háború történetének dunántúli eseménysorozatát elemezte. Buda visszavételét követően a dokumentumokból úgy tűnik, a kor embere is úgy gondolta, néhány hét leforgása alatt az egész Dunántúl felszabadul a török elnyomás alól. Ez azonban mégsem következett be 1686 szeptemberében. A kutatások során előkerült a hadsereg fővezérének, Lotharingiai Károlynak 1686. szeptember 22-én Tolnán kelt jelentése, melyet a Birodalmi Haditanács elnökéhez küldött. Ebben részletesen tudósít az akkori állapotokról, a hadihelyzetről, taktikai és stratégiai megfontolásokat, javaslatokat vázol fel. A dokumentum igen fontos adalékokat tartalmaz az egész Dél-Dunántúl jelentőségére és szerepére vonatkozóan, jól tükrözi, hogy 1686 őszén és 1687- ben a Dél-Dunántúl az európai háború centrumába került. A jelentés utal arra, hogy ebben a háborúban a Duna és Dráva térségében álló Pécs, Eszék, Kanizsa és Szigetvár gyors elfoglalásával a következő évek hadműveletei során Szlavónia, Bosznia, Bulgária teljes biztonsággal megközelíthetők. A haditanács szerint e területek visszafoglalása a következő esztendők kiindulási pontjául szolgálhat. Ennek gyakorlati jelentősége elsősorban a hadsereg szervezése, mozgatása szempontjából volt fontos. A török elleni