Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Rezümé

REZÜMÉ Borsa Iván: A nemzetközileg ismert mediveista már számos tanulmánnyal gazdagította évkönyveinket. Ezúttal A gorbonoki, majd belosovci Kerhen család történetéhez c. tanulmányát közöljük. E családi levéltár középkori anyagának feldolgozása a Dráván túli vidékek középkorát tárja fel előttünk. Nyomon követhetjük a család főbb képviselőit, de az oklevelek számos gazdaságtörténeti, vagyonjogi és politikatörténeti adatokat is tartalmaznak. A szerző a tanulmányt geneológiai táblázattal egészítette ki. Dombi Péter—T. Mértey Klára: Dél-Dunántál településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepéit. A tanulmány egy történész és egy matematikus közös munkája. A szerzők Fényes Elek 1851-ben megjelent gazdag statisztikai adatsorral rendelkező „Magyarország geographiai szótárát", illetve 18651866-ban kiadott Magyarország ismertetése statisztikai és történeti szempontból is figyelemreméltó kiadványát gépi adatfeldolgozással elemezték. Vizsgálták a településtípusok és a népesség összefüggését, a földtulajdont, a piaci viszonyokat és a postai körzeteket. A vizsgált eredmények második részét az 1992-es évkönyvben tesszük közzé. Knézy Judit: Fejezetek a Somogy megyei Nagyberek négy községének anyagi kultúrájából c. tanulmányából megismerhetjük Nagybereket a lecsapolás előtti időszakból, valamint az itt élők gazdálkodását. A szerző részletesen ismerteti a lakóházak berendezkedését és az életmódot is. A képek vizuálisan is érzékeltetik a XIX. század paraszti építkezését. Szobarészletek és használati tárgyak bemutatása és leírása igen sokrétű és színes. A tanulmány második részét az 1992-es évkönyvünkben közöljük. Bősze Sándor.- Az 1883-as somogyi antiszemita zavaigások. c. tanulmányban a Dél-Dunántúl legnagyobb százalékban zsidók lakta megyéjén - a tiszaeszlári pert követő, országos méretű antiszemita zavargások során - végigfutó erőszakhullámot tárja fel. A bevezető részben röviden vázolja az események általános hátterét, a politikai antiszemitizmus megszületését Magyarországon. Ezután következik a megyében lezajlott események tényszerű leírása, melyet a szerző térképen is illusztrál. Az 1882. augusztus végétől október végéig tartó tömegmozgalmak közülezek durvaságát tekintve - a Csurgó, Gyékényes és Berzence környéke, valamint a szigetvári összetűzések emelkedtek ki. Szili Ferenc- Kivándorlás Somogyból Horvátországba és Szlavóniába ( 1850—1880) című tanulmányában bemutatja a népességmigráció néhány vonását a XVIII-XIX. században. Majd vázlatosan ismerteti az agrárkapitalista fejlődés hatását a somogyi parasztság kivándorlására. Érzékelhetjük, hogy a szlavóniai kivándorlás első szakaszában - az 1850-es évektől - Baranya, Somogy és Tolna megyékből hogyan vándoroltak ki a szegényparasztok és az uradalmi cselédek. A tanulmány második részét, amelyben a szerző az 1880-1890 közötti évtized kivándorlását és a letelepedés gondjait tárgyalja, az 1992-es évkönyvben jelentetjük meg. Szita László: A dualizmuskori népiskolák államosításának nemzetiségpolitikai vonatkozásai Somogy megyében. A szerző hasonló vizsgálatot már Baranya és Bács-Kiskun megyében a korábbiakban végzett. Egyértelműen kitűnik, hogy a kormányzati nacionalizmus az iskolai oktatást fontos területének tartotta. A kisebbségek nyelvhasználatának korlátozása a XIX. század második felétől kimutatható.