Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Rezümé

Az iskolák korszerűsítésével párhuzamosan konzervatív törekvések is jelentkeztek. A szerző e folyamatot vizsgálja, középpontba állítja a nemzetiségi iskolák állapotát. Ismerteti az 1906. évi államosítási terveket és az azzal kapcsolatos felméréseket. Végül - a szerző - részletes adatokat közöl azokról a községekről, amelyek az 1906. évi iskolaállamosítási tervben szerepeltek. Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapcirt 1919. niárcius 19-ik.e és november 30-ika között. A szerző tanulmányában arra ad választ, hogy mi történt Nagyatádival és a Kisgazdapárttal 1919. märe. 21dke után a proletárdiktatúra időszakában. A kisgazdavezért a teljes passzivitás és a politikai kivárás jellemezte. A proletárdiktatúra bukása után a nagybirtokosok egy csoportja Nagyatádit a forradalmak bűnbakjává akarta megtenni. A kormányból kiszorulva a sajtó támadásának volt kitéve. Végül pedig olyan pártfúzióba kényszerült, amely a személyére és a mozgalomra nézve is végzetessé vált. Kénytelen volt a „független" pozíciót feladni és ezzel megindult a párt hanyatlása, ami a pártvezér 1924-ben bekövetkezett halálával teljesen be is fejeződött. Somssich Pongrác: Részletek gróf Somssich László (1874—1956) emlékirataiból. Somssich Pongrác édesapja emlékiratait állította össze. Somssich László Somogy megyei nagybirtokos, a főrendiház tagja, az OMGE hajdan volt elnöke országosan is jelentős közéleti és politikai funkciókat töltött be. Az emlékiratból érzékeljük egy ifjú arisztokrata tanulmányait, utazásait és felkészülését a politikai életre, de bepillanthatunk a család életébe is. Érdekes adalékokat közöl a trianoni béketárgyalásokról, amelyen mint küldöttségi tag vett részt. Plasztikusan érzékelteti a magyar politikai közéletet az 1920-1940 közötti években. Végezetül Teleki Pál halálának tragikus hátterét ismerteti, illetőleg a második világháború politikai viszonyait vázolja fel. A Somssich család geneológiai táblázata a tanulmányt színesebbé teszi. Lagzi István: A magyarországi lettgyel menekültek élet- és munkaviszonyainak néhány kérdése 1939—1945 című tanulmányában sokszínűen mutatja be a lengyel menekültek sorsát. Felvázolta a munkalehetőséget a mezőgazdaságban, az iparban és a bányászatban egyaránt. A második világháború után - évtizedekig - a lengyel menekültek magyarországi életkörülményeit a történészek nem vizsgálták, tabu témának számított. Lagzi e témáról már számos tanulmányt publikált Somogy megyére vonatkozóan is. Ezúttal a lengyel menekültek sorsát országos méretekben ismerteti. Nyomon követhetjük a munkásszázadokat, a civileket, munkásokat és értelmiségieket, és mindazokat, akiknek a magyar kormányok menedékjogot biztosítottak. A szerző tanulmányában országos kitekintést ad. Bognár Tibor: Adalékok a Somogy megyei németlakta települések 1945— 1950 közötti helyzetéhez. A szerző a Somogy megyei németek társadalmi és gazdasági viszonyairól ír, és a második világháborút követő éveket mutatja be. Az évkönyv 19-, 20. és 21. köteteiben már közzétette ennek a témának a részeredményeit. Ezekben a tanulmányokban a fő hangsúlyt a hazai németek elleni jogfosztó rendeletek gyakorlati kivitelezésére és a folyamat visszásságainak elemzésére helyezte. Jelen közleményben érzékelhetjük a német kitelepítés főbb összefüggéseit, főképpen a statisztikai táblázatok elemzése alapján.