Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között

tehát 1919. október elején közelebb került a liberális pártokhoz, mert a nagybirtokosok szennyes módon támadták, de azt állítani, hogy tagja lett volna a szervezkedő liberális blokknak, nem lehet. .Ácsolják a liberális blokkot" című cikkben tették közzé álláspontjukat: ,A Nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló Országos Kisgazda- és Földműves Párt álláspontja a tömörülési akcióval szemben, mint illetékes helyen nyert információ alapján közölhetjük, az Országos Kisgazda- és Földműves Párt nem lép be a liberális blokkba, mert a párt, amelyhez a magyar nép túlnyomó többsége tartozik, föltétlen meg akarja őrizni minden irányba való függetlenségét. Ez a régi, helyesnek bizonyult álláspontja, amelyhez változatlanul ragaszkodik, mert csak így haladhat nyílegyenes irányba kitűzött nagy céljai felé és programját zavartalanul csak így valósíthatja meg. Ma még erjedésben van az egész politikai élet, mely szinte áttekinthetetlenül zavaros. A közélet atmoszférájának tisztulása lassan halad, aminek legfőbb oka az, hogy a kormány és rajta kívül eső tényezők is egyéni érdekektől vezettetik magukat."

6 A liberális blokk pártjai (az Ugron-Sándor-féle nemzeti szabadelvűek, a Bárczy vezette polgári szabadelvűek, a Vázsonyi-féle demokraták, Lovászy 48-as pártja, a Heinrich-féle magyar polgári párt) mellett az SZDP vonakodva, a Csizmadiaféle szociáldemokrata földmunkások pedig szorgosan munkálkodtak egy liberális blokk létrehozásán. A Szántó-Vető című lap köré tömörült egykori agrárszocialisták szerették volna a liberális blokk központi erejévé tenni a Kisgazdapártot: „Szemlélve a liberális pártoknak egységes blokkba tömörülésére irányuló törekvéseit, szomorúan kell megállapítani, hogy a blokk alakításához megvan ugyan a jó szándék, de az akaraterő gyenge.. Ennek eredménye aztán az, hogy míg a másik tábort alkotó reakciós pártok mind egységesebbé kovácsolódnak össze, addig a szabadelvű haladást képviselő erők szétforgácsolódva, úgyszólván tétlenül állnak. S ennek révén a sötét reakció egyre izmosodik. A liberális blokknak pedig, ha más név alatt is, de mégis létre kell jönnie. És kell, hogy ennek a polgári alakulatnak belülről a legnagyobb tömegerőt és súlyt képviselő Kisgazdapárt alkossa a gerincét, kívülről pedig az erős nemzeti érzésektől áthatott Szociáldemokrata Párt is támogassa azt minden erejével. Más kibontakozási mód nincs. Más út az ország megmentéséhez nem vezet. 7 Nagyatádi Szabó István és pártja további politikáját erősen meghatározta a Kaposvárra hirdetett október 12-diki kisgazdanagygyűlés és a következő nap lezajlott Somogy megyei törvényhatósági bizottsági ülés. Már az első világháború utolsó éveiben tervezte a kisgazda-vezetőség, hogy a háború után a párt egy hatalmas vidéki gyűléssel kezdi el országos szervezkedését. Ennek szükségességét a sorozatos OMGE-támadások siettették. Kaposváron a meg nem szállt országrész valamennyi kisgazdaszervezete képviseltette magát. Már szombaton este együtt volt az egész pártvezetőség. Az esti társas vacsorán több beszéd foglalkozott a gyűlés jelentőségével. A vasárnapi gyűlést a Honvéd-téren (katonai gyakorló tér volt. K. I.) tartották. Állítólag 60 ezren voltak jelen. A résztvevők túlnyomó többsége férfi volt. Nagyatádi Szabó István három óráig beszélt. Azokat mondta el, amit már a Budapesti Újságban korábban kifejtett. Azt gondolta, hogy a háború és a kommunizmus után a politikusok magukhoz térnek, és keresik a nemzeti egység megteremtésének minden lehetőségét. Őt meghívták a második Friedrich-kormányba, de miután kitartott a pártja régi elvei mellett, megkezdték az intrikákat, és ő kilépett a kormányból. Helyébe a nagybirtokos érdekeket képviselő Rubinek Gyula lépett. Eközben megszervezték az ál-kisgazda pártot. „Elég volt! Mi már nem egy-két