Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között

miniszteri tárcáért küzdünk, hanem el akarjuk foglalni a kormányzásban a bennünket megillető helyet, mi akarjuk a kormányzást irányítani. Most nem pártokról, különbségekről van szó, hanem arról, hogy talpra kell állítani az országot." Álláspontja a földreform kérdésében a régi. Nem akarja tönkre tenni a nagybirtokosokat, de tűrhetetlen, hogy a főpapok, akik most irtják a zsidókat, ne a kisgazdáknak, hanem a dúsgazdag zsidó bérlőknek adják birtokukat. A rokkant katonáknak és katonatiszteknek földet követelt. Friedrichet csak akkor támogatná, ha az antant is támogatná. Erre azonban kilátás nincs. Friedrich a miniszterelnöki székhez ragaszkodik és nem érdekli az ország sorsa. Beszélt arról is, hogy a kisgazdák csak akkor fizetnek szívesen adót, ha az adó nem a főurak, főpapok és a nagybirtokosok érdekeit szolgálja. A határozati javaslatot Haypál István terjesztette be. Eszerint a kisgazdák ragaszkodnak régi pártjukhoz és annak vezetőjéhez. Elutasítják a Sokorópátkai Szabó Istvánnal űzött mesterkedést. „Az országos gyűlés bizalmatlanságot szavaz a jelenlegi kormánynak, amely a keresztény világnézetet csak ÜFÜgyül használja fel arra, hogy a régi országgyűlés egy töredékének érdekeit szolgálja." ,Az országos gyűlés ragaszkodik ahhoz, hogy nemzeti életünket a keresztény szellem hassa át, de ezt az eszmét nem engedi kisajátítani és a politikai pártoskodások fertőjébe lealacsonyítani." Tiltakoztak a Friedrich-kormány pénzügyi manipulációi ellen. De azt sem fogadták el, hogy az országgyűlési választásokat ez a kormány bonyolítsa le. A Friedrich-kormány éppen olyan erőszakosan jutott a hatalomhoz, mint a kommunista kormány. A határozati javaslatot eljuttatták az antant képviselőihez.

68 A kaposvári kisgazdanagygyűlésnek volt még egy érdekes epizódja. Előző napon Sióiokon Nagyatádi Szabó István felkereste Horthy Miklóst. Arról beszélt neki, Kaposvárott felveti, hogy őt kell kormányzóvá választani, sőt a Nagyatádi-emlékkönyv szerint a nagygyűlésen ki akarták kiáltani kormányzóvá. Ebbe Horthy nem egyezett bele. Nagyatádi nem is beszélt a kormányzóválasztásról, de a határozati javaslat, ami nyilvánvaló, már korábban készen volt, így indokolja a kormányzóválasztást: ,Addig nem lesz rend az országban, míg féktelen pártviszonyok dühöngnek. Szükséges, hogy az ország érdekében állandó szerepet betöltő kormányzót válasszanak a pártok és a kormány fölé, hogy erős kézbe fusson össze minden erő. Csak olyan egyén alkalmas erre a feladatra, aki nem politizál és nem járatta le magát, egy- politikai párthoz sem tartozik." „Utasítsa az országos gyűlés a központi pártvezetőséget arra, hogy a kormányzóválasztásra vonatkozó határozati javaslatot emlékirat formájában juttassa el az antanthatalmak budapesti képviselőihez és tárja fel ebben előttük a nép összes bajait. Utasítsa továbbá az országos gyűlés a központi pártvezetőséget, hogy lépjen érintkezésbe a többi párttal és tegye meg a kezdeményező lépéseket arra, hogy az államfő nélküli államnak minél előbb arra alkalmas kormányzója legyen és ennek megválasztására a legrövidebb időn belül nemzetgyűlést készítsen elő."

6 A somogyi nagybirtokosok a következő napon (október 13-án) jöttek össze a megyeházán, amikor a törvényhatósági bizottság évnegyedes közgyűlését tartotta. Az állandóan morajló politikai élet hatására az OMGE vezetője, gr. Somssich László kaposújlaki földbirtokos felajánlotta a nélkülözhető földjeikből földreform céljára a birtokaik mintegy 3096-át. Ijedtségüket az idézte elő, hogy az őszirózsás forradalomhoz való visszatérés - amíg a liberális blokkot nem verték szét - még lehetségesnek látszott. Az 1919. évi XVIII. néptörvényt, a földreform törvényét a saját földfelajánlásaikkal akarták semlegesíteni. Bár a harmadik Friedrich-kormányból sikerült kiszorítani a földreformtörvény egyik megalkotóját, Nagyatádi Szabó Istvánt,