Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között

Nagyatádi Szabó István az 1919-es proletárdiktatúra alatt A Berinkey-kormány utolsó ülése után Nagyatádi Szabó István és Juhász Nagy Sándor kisétáltak a Dunához, de hogy azután mit csinált a volt népgazdasági miniszter, nem tudjuk. Bodrogközy Zoltán szerint hazajött a szülőfalujába, Erdőcsoko nyara.

15 Az első életjelet 1919. március 21-ike után már Somogyból adta. A helyi újságban az alábbi szövegű felhívás jelent meg: „Az Országos Kisgazdapárt Somogy megyei vezetősége a következőt teszi közzé: a proletárdiktatúra beállta folytán, miként a többi polgári pártok, az Országos Kisgazdapárt is feloszlott. Midőn erről a párt volt tagjait értesítjük, fölhívunk mindenkit, hogy a haza védelmében és a rend fenntartásában támogassa Magyarország jelenlegi vezetőit, és vesse alá magát intézkedéseinek. Országos Kisgazdapárt volt vezetősége."

16 Ezt a nyilatkozatot nagy valószínűséggel - Nagyatádi Szabó fogalmazta meg. Később, 1919 őszén Nóvák János emiatt azzal vádolta: , A kommunizmus beköszöntével a pártot magát oszlatta fel, mint pártvezér."

1 Valóban Nagyatádi Szabó a rend és a nyugalom tiszteletben tartását kérte a Kisgazdapárt tagjaitól, de ez nem jelentette akkor sem és ma sem jelenti azt, hogy ez behódolás lenne a proletárdiktatúrának. Először is nem tudjuk, hogy milyen hatásra oszlatta fel a pártját, mert ehhez hiányoznak a dokumentumok. Másodszor, nem lehet az adott történelmi helyzettől elvonatkoztatni a pártot feloszlató felhívást, Április 3-ikát alig két hét választotta el a proletárdiktatúra kikiáltásától. A Berinkey-kormány lemondatását Károlyi Mihály azzal a tudattal hajtotta végre, hogy a helyébe lépő tiszta szocialista kormány a vörös Oroszországgal jó kapcsolatokat tud majd kiépíteni abból a célból, hogy a Vyx-jegyzék mögé bújt román, cseh és szerb területrablókkal szemben hatásosan védi az ország történelmi határait. Nem hiszem, hogy különösebben kellene bizonyítani, hogy a hazafias szellemben nevelkedett Nagyatádi Szabó István felfogása ebben a vonatkozásban nagyon messze állt volna Károlyi Mihály és a polgári kormány többi tagjának nézeteitől. 1919 áprilisában még Nagyatádi Szabó István is hitt abban, hogy a proletárdiktatúra vörösei képesek lesznek feltartóztatni az antant mögött meghúzódó nemzetiségi területrablókat. Amikor az inkriminált mondatrészt értelmezni próbálom, még egy összefüggésre kell a figyelmet felhívni: Nagyatádi Szabó István utálta a társadalmi zűrzavart. Ez adódott egyéni és paraszti mivoltából. A falu megszokott nyugalma a szorgalmas parasztembernek nagyon is nyilvánvalóvá tette: dolgozni, politizálni csak rendezett társadalmi viszonyok között lehet. Ezek után azt a vádat, amely az idézett felhívás nyomán keletkezett, historikus szemmel nem lehet megalapozottnak tartani. A vád megfelel a politikai vádaskodásnak, csak éppen az nem bizonyítható, hogy behódolt volna a proletárdiktatúrának. Ő csupán hazáját, pártját védte amennyire azt az akkor adott politikai feltételek megengedték. A Tanácsköztársaság időszakában Nagyatádi Szabó politikai tevékenységéből az a húsvéti találkozó a legvitatottabb, amely a saját lakásán jött létre közte és Tóth Lajos, Peinhoffer Lajos, Bíró Sándor között, akik a kaposvári szocialistákat képviselték.

18 Az első, amit a történésznek kutatnia kell; hogyan jött létre ez a találkozó? Az 1919-es proletárdiktatúra belügyminisztériumának vidéki sajtóosztálya 1919. április 18-án a következőt rögzítette: , A Somogy Megyei Kisgazdapárt vezetői felajánlották belépésüket a Magyarországi Szocialista Pártba. Szabó István közölte