Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Reőthy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIII—XX. századi történetekből (2. közlemény)
A Festetich család balatonszentgyörgyi uradalmában 1848-ban a 2922 hold szántó mellett csak 77 kapás szőlő volt a majorsági birtokon. Ettől függetlenül egy pintért alkalmazott ezen a birtokán is. 209 1870-ben Somogyban 97 kádármester, 12 legény és 12 inas dolgozott. 210 Ha ezeket az adatokat összevetjük az előző század kőröshegyi pintércéh adataival, azt kell mondanunk, hogy borvidékünkhöz tartozó községekben több kádár dolgozott mint az egész Somogy megyében. Érdekes még e két század adatait a 20. század adataival is összevetni. 1932-ben borvidékünkhöz tartozó 60 község közül 30-ban volt kádár, Böhönyén, Karádon, Szárszón, Gamáson és Sámsoniban 3—3, Szőlősgyörökön, Öreglakon, Marcaliban, Kéthelyen, Márián, Kilitiben, Endréden, Bogláron 2—2, 17 községben, Szentgyörgyön, Bálványoson, Buzsákon, Horvátkúton, Kőröshegyen, Kötcsén, Látrányban, Lengyeltótiban, Libickozmán, Csepelyen, Ságváron, Somogyszentpálon, Somogyváron, Túron, Szóládon, Tapsonyban és Zamárdiban 1—1. Harminc községben nem volt kádár. 2 " A kádárok büszkék voltak műveikre, ezért különböző mesterjelzéseket használtak. Századunkban pl. Kőröshegyen a kádárok a hordó elülső lapjára köröket véstek. A külső két kör vastag, illetve széles, a belső két kör vékony volt. A kapolyi kádár munkáján a két külső kör volt vékony, a két belső szélesebb. Egyesek monogramjukat ütötték a hordóra. 212 13- Nyelvészeti, néprajzi adalékok Beszélő földrajzi nei »ek A falvak neveiben előforduló szőlő név ősi szőlőtermelő helyet jelöl. (Szőlősgyörök, Sérsekszőlős, Szőlőskislak stb). A vizsgált terület majdnem minden falujának, településének földrajzi, illetve dűlőnevei közt megtaláljuk, különböző formában, a szőlőhegy elnevezést. Ezek a nevek évszázadokon keresztül élnek, őrzik a múltat, érdemes feljegyezni, mert sok mindenről árulkodnak. Sagh, Saag-ot a 13—14. században több oklevél is említi, mint jó bortermő helyet, rétekkel, ma csak egy dűlőnév jelzi helyét. 213 Egy 14. századi adat még ennél is többet bizonyít. A balatonszemesi (mindszenti) pálos szerzeteseknek kiterjedt birtoka volt ebben az időben. Birtokaik Visz, Rád, Kőröshegy és a közte elterülő falvak határában helyezkedett el. A14. század földrajzi nevei közt szerepel a Tekenyősi-dűlő (Thekenews-i) mely szőlővel volt beültetve. Napjainkban is ez az egyik legjobb bortermő helye Kőröshegynek. 211 A nevek a szőlőhegyek ugyanazon a helyen lokalizálhatok, ami egyben azt is jelenti, hogy a szőlőhegyek az elmúlt században ugyanazon a helyen voltak, amit a levéltári adatok és a térképek is bizonyítanak. Boglár, Lelle, Látrány, Szőlőskislak, Visz, Szőlősgyörök, Túr, Szentgyörgy, Lengyeltóti, Buzsák, Hács, Somogyvár, Siófok, Szabadi, Jut, Ádánd, Szemes, Karád, Kéthely, Nikla, Pusztakovácsi, Böhönye, Gyugy, Segesd, Szárszó, Őszöd, Szólád, Kötcse, Kőröshegy földrajzi nevei közt ott találjuk a szőlő, szőlőhegy, szőlők, szőlőalj, Öreghegy, hegyhát elnevezéseket és gyakran találkozunk ilyen névvel is: szőlőkfeletti-dűlő, szőlőközi rét, szőlőhegyi út, szőlőárok, szőlői tábla stb. Gyakori a tulajdonosról elnevezett szőlő vagy pince, Szőlőskislakon pl. Jánoshegyet Pongrácz Jánosról nevezték el, Marcali határában Berzsenyi-pince, Gombocz-pince stb.
