Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Reőthy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIII—XX. századi történetekből (2. közlemény)

De találkozunk ilyen nevekkel is: Urasági szőlő (Fokszabadi), Porszőlő (Kőröshegy), Somlyó, Vörös szőlő (Balatonszemes), Kishegy, Öreghegy (Kőröshegy), Csaphegy (Szabadi), Kőhegy (Zamárdi), Bánya-hegy (Maros), Csárda-dűlő (Őszöd), a régi csárdát jelölő hely, Borkút )(Kőröshegy), a volt dézsmapince még ma is áll. Bánom-hegy (Szőlőskislak), megbánták, hogy szőlőt telepítettek ide. Magyalos (szőlőhegy Viszen).

215 Sokszor előforduló nevek még, melyek szőlőhegyre utalnak, amelytől szőlőhegyekre, szőlőtermő vidékekre következtethetünk. Hegy - szőlővel beültetett terület tekintet nélkül a térfelszínre, hegyalj = a szőlőterület végében levő földsáv, hegyhát=a dombon levő szőlőterület teteje, hegykapu = a szőlőhegyet bekerítő gyepűn levő bejárat, hegyoldal = a dombon levő szőlő lejtős része, hegytető = a dombon levő szőlőterület teteje, hegyút = a szőlőterületre vezető út. mái = a szőlőhegyek neveiben gyakran szereplő pótnév, mely körülhatárolt a délnek fekvő hegyoldalakat jelent (Meleg-mái Endréd, Meleg-oldal Szemes.) sató út = a pincébe felvezető kocsiút vágó = egytagban levő szőlőterület, amit egy nap alatt lehet megművelni. Szőlővel kapcsolatos néphiedelmek, mondások, szokások Öreglakon Szent Donatus a szőlőhegy védőszentje. Kápolnát is emeltek tiszteletére.

216 Marcaliban a barokk eredetű Szent Orbán szőlőhegyi kápolnát a szőlőültetvények megvédőjének tiszteletére és emlékére építették. Ugyanitt az Öreghegyi elágazásnál áll egy Mária-szobor, melyet Magyar Mária és családja állíttatta 1936-ban, állítólag jégverés ellen.

21 Buzsákon, a János-hegyen áll Szent János szobra, melynek felirata szerint: „Hálás Kegyelet Jeléül Emeltetett a Szent-János Hegyi Közbirtokosok által 1872. Újítva I960 Jó István Hegybíró Indítványozta." Ugyancsak Buzsákon a Kálvária melletti kereszten ez elolvasható: „Isten dicsőségére Boldogságos Szűzmária Tiszteletére Állíttatták a Kálváriái Hegybirtokosság 1928."

21H Kőröshegyen az Öreghegyi szőlőben a Boroc-hegyi elágazásnál állt egy kereszt, szintén jégverés ellen.

219 A néphit évszázadokon kersztül él. Nemcsak szájhagyományban él, sokszor le is jegyezték. Környékünk néphiedelmei közül még néhány ma is él. Tavasszal körebejárják a szőlőt, négy sarkát meglocsolják borral stb. A szőlőmunkákkal kapcsolatos hiedelmek közül nézzünk meg néhányat. Szőlőkapálást holdtölte után negyedik vagy ötödik napon ajánlatos elvégezni. Új holdkor ne metsszünk, mert a lemetszett vessző nem fog kigyökeresedni. Metszeni csak tótén vagy fogytán ajánlatos, (ti. holdtöltekor vagy holdfogyáskor. ) Rák és Oroszlán jegyében vesszőt rakni nem jó. Holdmultával nem jó bújtatni. Nem is jő szőlősgazda, aki nem ősszel bújt. Bújtás tavasszal. Tehát néha homlokegyenest ellenkező véleményt nyilvánítanak ezek a mondások. A szőlővel kapcsolatos időjárási megfigyelések és népi mondások is sok mindenről árulkodnak. Ha jön a havas vagy ónos eső, és ráfagy a szemre, akkor le kell verni, mert ha ezt nem teszik meg, bevakul a szem, és nem lesz termés.