Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Géger László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében

A járási vb-k üléseiken rendszeresen napirendre tűzték egy tsz munkájának értékelését.

98 A munkaerő szűkösségére tekintettel a mezőgazdasági osztályok megszervezték a tsz-ek es kívülállók közötti kölcsönös segítségnyújtást. A behordást befejező egyéni gazdákat a tsz-be irányították, míg az „élenjáró" tsz-ek fogatait az egyéni gazdák megsegítésére küldték.

99 Ahol a tsz nem tudta időben elvégezni az aratást, ott kiadták a munkát az egyéni gazdáknak.

100 A magam részéről a legfontosabbnak a tsz-ek vezetőségének nyújtott elméleti képzést tekintem. Valóságos értekezleti láz bontakozott ki 1953 végére. A járási tanácsok a zárszámadást végző dolgozók részére „kioktató értekezletet" tartottak. Ez voltaképpen egy 3-4 napos tanfolyamot jelentett. Az elkészült zárszámadásokat a járási megerősítő bizottságnak kellett felülvizsgálni. Ennek során bírálatot mondtak a tsz vezetőségének munkája felett, és a tsz-elnöknek konkrét útmutatást adtak. A megerősítő bizottságokban a járási agronómusok és állattenyésztők közreműködtek.

101 A fölbomlási folyamat erősödése idején rendszeresítették a tsz-eknél az ún. csoportüléseket. Az üléseken megtárgyalták egyes ..rendbontó" tagok kizárását, és ezt példaként állították minden tsz-tag elé.

102 A kiküldött aktívák is rendszeresen tartottak értekezleteket. A fonyódi járási vb ülésén hangzott el:, Annyi volt a tsz-eknél az értekezlet, hogy szünet nélkül üléseztek, és mire a dolgozó végighallgatta, az elsőt már elfelejtette."

103 Egészen más típusú értekezletek voltak azok, amelyeket a tsz-elnökök részére tartottak — kifejezetten szakmai jelleggel — a járásközpontokban. Bár itt elsősorban szakmai kérdéseket vitattak meg, az elnökökkel itt egyeztették a gyakorlatot a tervekkel. Az elnökök határozott „vállalásokat" tettek, hogy mikor milyen munkálatokat fejeznek be.

104 Más esetekben a járási vb szakembereket kért fel, akik a tsz-elnökök előtt előadást tartottak.

101 Az új rendszerben a járási mezőgazdasági osztályok a vetésterveket előzetesen megvitatták a községi vb elnökökkel.

100 A járási tsz-szervezők részére szintén értekezletet tartottak a megyeszékhelyen. V. A ZÁRSZÁMADÁSOK A zárszámadások hagyományosan nem tartoztak a tsz-ek életében az örömünnepek közé. Egy 195l-es hangulatjelentés a megyéből öt olyan tsz-t sorol fel, ahol a zárszámadás után „nagyon rossz" és 12 olyan tsz-t, ahol „kifejezetten rossz" a hangulat.

10 Az 1952-53-as gazdasági év ugyan jobb volt, mint az előző, de a rengeteg kilépés válsághelyzetet teremtett. A kilépett tag szövetkezeti tagsági viszonya jogilag a gazdasági év végén szűnt meg, de a járandóságát csak a zárszámadás után kapta meg, tehát mérföldkő volt az 1953 évi zárszámadás. A kilépések és a tsz egyben maradása szempontjából nagy jelentősége volt a zárszámadás eredményének. A korábbiakhoz képest lényegesen jobb eredményeket a tanácsok a kormányprogramnak tulajdonították. Tekintettel az eredmények propagandisztikus jelentőségére, nagy hangsúlyt kapott a zárszámadás eredményének nyilvános kihirdetése. Valójában „eredménynek" csak az elmúlt évekhez képest nyújtott teljesítményt lehet nevezni, amikor is a tsz-ek többsége veszteséggel zárt. Most ez nem így történt, de abszolút értékben az eredmények gyengék voltak. A megyei mezőgazdasági osztály 58 tsz-nél ellenőrizte a zárszámadás kihirdetését, és végül a kihirdetést 13 helyen nem engedélyezte az előkészítés hiányosságai miatt. A megyében 1953 decemberében 231 tsz működött, ezek közül 22

T készített