Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Andrássy Antal: A Kaposvári Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholy története (1902—1903) (1. közlemény)

A KAPOSVÁRI BERZSENYI DÁNIEL SZABADKŐMŰVES PÁHOLY TÖRTÉNETE (1902-1903) (Első rósz) ANDRÁSSY ANTAL 1902. november 30-án Kaposváron, Kemény Samu kereskedő lakásán, tizenhét Somogyban lakó polgár, akiket korábban a fővárosi Erzsébet anyapáholy a tagjai sorába felvett, ideiglenesen megalakította a Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholyt. A páholy alakításának egyik kezdeményezője az akkor megválasztott főmester: dr. Müller Nándor (1859-1906) köz- és váltóügyvéd lett. A páholy ideiglenes helyisége irodájában: a Kanizsai utca 2. szám alatt működött. Müllert 1902. április 20-án vette fel tagjai sorába a fővárosi Erzsébet páholy. Rendkívül sokoldalú ember, a művészetekért rajongó, azokat támogató és zongorista is volt. Nőtlensége lehetővé tette, hogy keresetét a közjó céljaira áldozta. Korán: 1906 decemberében már a helyi izraelita temetőbe kísérték.

1 Az alapítók között négy főgimnáziumi tanárt, három állami főtisztviselőt, két kereskedőt, valamint egy-egy földbirtokost, orvost és polgári iskolai tanítót találunk.

2 Az alakuláson részt vett Mártonffy Márton, a Magyar Symbolikus Nagypáholy helyettes nagymestere mellett, dr. Bakonyi Kálmán is. Az anyapáholyt a főmester, valamint még négy vezetőségi tag is képviselte. A vezetőségbe ekkor a három kaposvári főgimnáziumi tanár, két ügyvéd és a két tisztviselő mellett egv gazdag kereskedőt is beválasztottak. Megállapodtak az alapítók, hogy minden második pénteken, este 8 órakor tartják gyűlésüket.

3 Az alakulásról a Symbolikus Nagypáholynak erről 1903 januárjában a következőket jelentették, munkaengedélyt kérve: „Exponált keleten dolgozunk, s ha valahol úgy itt forog fenn szüksége annak, hogy a szabadkőműves testvérek nemes és magasztos céljainak fejlesztése és előmozdítása érdekében páhollyá alakuljunk. A Dunántúl a keletünkkel szomszédos vármegyében szabadkőműves otthon nincs, ellenben nagy latifundiumok, amelyeknek tulajdonosai, birtokosai s haszonélvezői: a főurak, klérus s velük együtt a középnemesi gentry-osztály ma is még elfogultan, illiberálisan gondolkodnak, embertársaikat legtöbbnyire csak önző céljaikra használják fel, s amellett lenézik, és mert a maradiság sötét ösvényéről le nem téríthetők, csak természetes tehát, hogy a szabadkőműves nemes és magasztos eszméit, céljait perkorreskálják, — legtöbbször azért is, mivel hatalmukat féltik. Ez otthonalapítás tehát szellemi és erkölcsi szükséglete az itt elszórtan élő szabadkőműves testvéreknek. Mert midőn az egyes testvérek buzgalma, lelkesedése, tettereje a legyőzhetetleneknek látszó akadályok láttára lankadni kezd, midőn közel áll a csüggedéshez, — akkor a templomba, a világosság csarnokába kell, hogy betérhessen, hol az eszmék hatalmától az összes szabadkőműves testvérek erejétől s