Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Andrássy Antal: A Kaposvári Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholy története (1902—1903) (1. közlemény)
meríthet új buzgalmat, új lelkesedést, új tetterőt a nemes szabadkőműves testvéri munkához, — a világosságnak mennél szélesebb körben való terjesztéséhez.'" 4 A jelentésben lévő szabadkőműves fogalmazás mellett a 17 alapító tag, akik közül 8 mester és 9 tanonc volt, elhatározta, hogy Somogy megyén kívül Déldunántúl szellemi és polgári, gazdasági haladásáért, a demokratikus testvéri eszmékért áldozzák további életüket. A páholyalakítókról a Symbolikus Nagypáholy helyettes főszónoka: Frankel Sándor 1903. február 3-án a következőket írta: „Társadalmi állásuk, és egyik-másiknak országszerte ismeretes hírneve teljes megnyugvásunkra szolgál... " 5 Javasolta egyúttal az ideiglenes munkaengedély azonnali megadását, és az Erzsébet anyapáholybóli kiadásukat az alapítóknak. A megválasztott vezetőség tagjai dr. Müller Nándor főmester, Endrei Ákos helyettes főmester, Kemény Samu titkár, Bakonyi Ferenc első felügyelő, Esik Andor másodfelügyelő és Faragó Lajos szónok azonnali közös munkája a páholy házszabályának és ügyrendjének az elkészítése volt. Mindehhez a nagypáholy „alkotmánya" mintául szolgált. Az I-XI. fejezet 41. &-ából álló alapszabály IV. fejezete tartalmazta a munkarend leírását. Benne megállapították, hogy kéthetenként: a hónap első és harmadik péntekjén, este fél kilenckor tartják az összejövetelt. A VII. fejezetben a páholy különféle bizottságoknak a feladatát is körvonalazták. A közművelődési bizottság feladata volt a tudományt terjeszteni különféle fölolvasások útján, méhek jelentőséggel bírhatnak a szabadkőműves ' eszmék szempontjából (30. &.). A jótékonysági bizottság feladata a segélynyújtás (32. &.) volt, a kincstári bizottságé pedig a pénzkészlet biztos és gyümölcsöző elhelyezése (31. &•)• A tagok fölvételi díja 100 korona, míg a II. és a III. fokba való „felemelés" díja pedig 50-50 korona volt. 6 A díjak magas volta bizonyította, hogy Kaposváron is az értelmiség és a polgárság tehetősebb tagjai tudták csak vállalni a tagsággal járó összegeket. Az alapszabály mellett elkészült a páholy belső házszabálya és ügyrendje is, mely később 1903- február 13-án végső formát öltött. A házirend és házszabály kidolgozásában részt vett Mihalik Gyula, dr. Löwentritt Ödön és dr. Véniss Károly, akik a fővárosi Erzsébet, a nagykanizsai Munka és a győri Philantropia páholyok házirendjét is tanulmányozták. A házirend sürgős kidolgozását Mihalik Gyula gimnáziumi tanár sürgette, és az ő kézírásában maradt fenn az első változat is. Az ügyrend meghatározta valamennyi választott tisztségviselő feladatát, valamint az értekezletek lebonyolításának rendjét és folyamatát. Feltűnő gyorsasággal Budapesten készült a Berzsenyi páholy pecsétje is, amelyet már az alapszabály felterjesztésekor február elején használtak. A kör alakú pecsét tartalmazta a belső körben a szabadkőműves szimbólum (körző, csillag és derékszög) mellett a páholy nevét és alakulási évét, valamint a páholy Berzsenyitől kölcsönzött jelmondatát: „Megyek rendeltetésem pályafutásain. A jobb s nemesb lelkeknek utján... " h Ezt a mottót 1903. január 30-i értekezleten Endrei Ákos ajánlotta. A páholy 1903 tavaszán elkészített és később nyomtatásban is megjelent munkaterve, betekintést adhat a szabadkőművesek megyei és déldunántúli tevékenységéhez. 9 Február 28-án tartott páholyértekezleten Endrei Ákos olvasta fel az. általa készített tervezetet, amelyet dr. Fekete Gyula ügyvéd, Eapp Kálmán árvaszéki ülnök, dr. TelegdiZsigmond'kórházi orvos,dr. Löwentritt Ödön ügyvéd, Vajthójenő tanító, Mihalik Gyula gimnáziumi tanár, Kemény Samu kereskedő és Bakonyi Ferenc takarékpénztáti vezérigazgató hozzászólásai és javaslatai után a következő bővítéssel fogadta el:
