Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Dobai András: Somogyi inszurgensek az 1809. évi hadjáratban

SOMOGYI INSZURGENSEK AZ 1809- ÉVI HADJÁRATBAN DOBAI ANDRÁS Napóleon 1800-as évek elején viselt háborúi a francia császár sorozatos győzelmeit hozták. Megkoronázta ezt a sikersorozatot az austerlitzi csata és az azt követő schönbrunni egyezmény, mellyel a császár hatalmának csúcsára érkezett.

1 Napóleon töretlen emelkedése aggodalommal töltötte el a kortársakat: „Égy játszik az államokkal mint a gyerekek a labdával" — írja egy ismeretlen szerző 1805-ben Erfurtba megjelent röpiratában.

2 Az egymást követő francia háborúk a I labsburg-birodalom és benne Magyarország sorsát sem hagyták érintetlenül. Az évtized második felében indított, Napóleon számára szerencsétlen kimenetelű spanyolországi hadjárat jó alkalmat teremtett I. Ferenc számára ahhoz, hogy egy újabb franciaellenes háború megszervezésén fáradozzék. Ennek előkészítéseként 1808. aug. 28-án Pozsonyban nem volt számára közömbös a magyar rendek állásfoglalása, jóindulatuk megnyerése sem.

3 Az országgyűlés hivatalos programja Mária Ludovika magyar királynővé történő koronázása volt, de az uralkodó tulajdonképpeni célja az volt, hogy katonai elképzeléseit az országgyűlési rendekkel elfogadtassa. Ez esetben egyértelműen támadó háborút készített elő a Habsburg-politika, s ennek szükségességéről igyekezett — történelmi példák felsorolásával is — a magyar rendeket meggyőzni. Ebbéli buzgólkodásában egészen az ókori Róma történetéig nyúlt vissza, de érvei védelmére a magyar történelemből is sorolt fel példákat, Nagy Lajos és Mátyás korát említve, „midőn legtöbb hadakat folytattak á Magyarok, leg-ditsőségesebb 's leg-virágzóbb volt a Nemzet állapot ja".

1 A Habsburg-politika fáradozásainak és nem utolsó sorban az uralkodó hízelgő trónbeszédének

5 eredményeképpen az országgyűlés elfogadta az inszurrekciós törvényt,

6 melynek második cikkelye szerint a király nemesi felkelést a következő három évben az országgyűlés újabb összehívása nélkül (a nádoron keresztül) is elrendelhet. Az országgyűlés légkörének hű tükre a somogyi követek — Zichy József kamarás és Illés Ferenc megyei másod-alispán — követi zárójelentése, melyben dicséretekkel halmozzák el az uralkodót, aki — mint írják — „valójában nem mint fejedelem bánt velünk, hanem mint atya fiaival társalkodott". Az 1808. évi törvény részletesen szabályozta a nemesség inszurrekciós kötelezettségeit, mely szerint: „mindenki jövedelmeihez képest vagy mint lovas, vagy gyalog minőségben köteles felkelni". Az évi 3000 Ft vagy ennél nagyobb jövedelemmel rendelkezők saját költségükre lovasként vonultak be, a 3000-2000 Ft-nyi