Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Dobai András: Somogyi inszurgensek az 1809. évi hadjáratban

jövedelemmel bírók szabadon dönthettek, hogy a lovasságnál vagy a gyalogságnál kívánnak-e szolgálni, felszerelésüket szintén maguknak kellett előteremteni. A 2000-1000 Ft közöttiek — ha felszerelésük zömét maguk állították elő — III-ad osztályú lovasok lehettek, ha a vármegye költségére vonultak be, fV-ed osztályú lovasok közé kerültek. Az 1000 Ft-nál alacsonyabb jövedelműek gyalogosok lettek, vagy a maguk költségén felszerelve vagy 500 Ft-nál alacsonyabb jövedelem esetén a hozzájárulási pénztár — concurentiális kassza — segítségével. Kitér a törvény a felkelési kötelezettség alóli mentességre, rendelkezik a hadi szemle (lustra) megtartásának kötelezettségéről és ezzel kapcsolatban a szemlebizottság (lustrális deputátio ) megalakításáról. Somogyban — a többi vármegyéhez hasonlóan — 1S09 elején a fenti törvény értelmében indult az inszurrekció gyakorlati teendőinek megvalósítása. A január 9-én kezdődött megyegyűlésen Csapody Gábor alispán a fő feladatot az 1808: 2.tc. alapján a megyei nemesség összeírásában határozta meg. Úgy döntöttek, hogy nemcsak a katonaköteles korban lévő (18-50 év közötti) nemeseket írják össze, hanem az. összeírást kiterjesztik valamennyi nemesre. A conscriptoroknak a március 13-i nagygyűlésre kellett a munkát elvégezniök. Az összeírás pontossága érdekében a megyében található catastrum nobiliumot használták fel.

9 A megye nemességéről a II. József-kori összeírás alapján alkothatunk képet. Általánosan elfogadott az a megállapítás, hogy az ország török által megszállt területén a nemesség száma erősen megcsappant, többnyire a lakosság 2-3%-raesett vissza. Fz. a megállapítás érvényes Somogyra is, ahol a nemesség száma 2108, ez a megye 163560 főnyi lakosságának 2,5%-a.'" Az inszurrekció alkalmából készített és az 1808: 2. tc. alapján összeállított kimutatás a nemesség vagyoni helyzetéről, rétegeződéséről is elfogadható képet nyújt. Az adatok azt mutatják, hogy túlsúlyban voltak azok a szegény sorsú nemesek, akik csak a megye költségén vagy az államkincstár terhére tudtak katonáskodni. A rendelkezésünkre álló kimutatás 1134 országos felkelésre kötelezett nemes jövedelmi viszonyait örökíti meg az 1807 évi bevallások alapján. Ebből mindössze 64 fő rendelkezett évi 3000 Ft-nál magasabb jövedelemmel, köztük a megye olyan tekintélyes, nagy befolyású birtokosai, mint a Jankovics, Somssich v. az Eszterházy uradalom. Festetics János toponári birtoka évi 23891 Ft-t, Festetics Lajos hárságyi, szigetvári birtoka 25268 Ft-t jövedelmezett. — Mindketten kiemelkedő szerepet játszottak a győri csata idején. A többség — az országos képnek megfelelően — 1000 Ft-nál alacsonyabb évi jövedelemmel bírt pl. Berzsenyi Dániel niklai birtoka 719 Ft évi jövedelmet tűntet fel." A nemesség összeírásának elkészülte után a március 13-án összeült közgyűlés fő feladatát az. elnöklő Csapody Gábor alispán „a fel kelő seregnek minél előbb lehető fel állításában" jelölte meg. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy kinevezték a 30 tagú lustrális deputációt, kijelölték az ún. lustrális helyeket — a megyében négyhelyen: Nagybajomban, Nemesvidon, Kötcsén és Kadarkúton — meghatározva egyszersmind az első szemle időpontját is.

1 Ezen a közgyűlésen hívta fel magára a figyelmet Pásztory Menyhért a somogyi felkelő ezred későbbi parancsnoka „igen fontos és gerjesztő" beszédével, melyben arra serkentette a megye nemességét, hogy az minél nagyobb számú lovast állítson ki. Beszédét a MAGYAR KLJRÍR c. lap is példaként idézte, mint olyant, mely „megérdemli és méltó, hogy mindazoknak, kiknek a I laza szeretete szíveken fekszik köztudományára juthasson".

13 Fzt követően — vagy talán a beszéd hatására néhány birtokos nemes — köztük Festetics Imre, Somssich József, Jankovics János —