Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István csokonyai uradalma

a notariussággal a predicator. Gyermekeket tanít, fizetése van minden gyermektül 1 ft; 1/4 búza. Hogy nótárius, azért adatik néki faggyú 15 font; és 2 hold kukoricaföldet munkálnak szolgalatjáért. Kézműves van 2 kovács, 1 pintér. Az egyik kovács egész sessiót bír, inkább a mezei munkát, mintsem a mesterségét űzi; a másik félhelyet bír, folytatja a mesterséget mind az uraság mind a jobbágyság részére, ellenben a mezei dolgot sem hagyja, a robotot leszolgálja. Kzek ölszámra kapják a szényfát. A pintér zsellérházban lakik és szolgál 21 napokat. Nagy

7 eszközöket nem csinál, csak apró edényeket készít. Böcsü szerént nyer fát. A lakosok mezei munkával foglalkoznak; kereskedést nem folytatnak. Reguláris katonaság nincs. Tiszt helyben nincs. Hajdú van, aki tarnócai ispántul veszi a rendöléseket. Vásárok nincsenek. Kilencedet, tizedet in natura fizetik. Összesen jön: 262 búza, 230 rozs, 67 zab, 50 hajdina, 126 csutás kukorica. Aratás és cséplés végett a szegényebbek nem utaznak sehová, hanem élelmek megszerzését az uraság szérűin és a helybéli vagyonosabb gazdáknál keresik; még a tehetősebbek is szoktak nyomtatni. Fuvarozásokkal nem foglalatoskodnak, jobbára minden foglalatosságok a marhatartásban. A marhájukat vagy helyben, vagy közel esendő vásárban, úgymint Babolcsán vagy Nagyatádban adják el. 2 marhapásztort, 1 csikóst, és több kanászt tartanak. Vagyon ló, ökör számosan; tehén kevesebb, sörtvés sem nagy számmal. Az uraságra nézve-. Allodiaturája nincsen. Rétje vagyon az uraságnak 115 hold. Robotos mívelésre mégyen 384 nap. Conventiókra kívántatik 2 szekérrel, vagyis 30 mázsa. Középesztendőben terem szénát 56, sarjút 40 szekérrel, mely részint Tarnócára, részint Visontára hordatik és ott consummáltatik. Lucernás és más industrialis kert nincsen. Erdeje vagyon az uraságnak 828 hold. Ha van makk, a jobbágyok bérlik. A gubacsot robotban szedetik föl. Téglaégetéshez kell 200 öl fa, conventiókra 6 6)1. Faeladás nincs. A favágás pénzben tétetik téli hónapokban, március utoljáig. Ölétül 24 xr-t fizetvén, helyre hordatik béresek és polgárszekerek által. Rőzsék a téglakemencéhez. A jobbágy dűlt és száraz fából veszi tűzifáját. Legeltetése szabad vagyon. Sem reguláivá, sem sectiókra fölosztva nincsen. Őz, farkas, róka, nyest. A barcsi lovas jáger, erdőpásztor és komiósdi hajdú őrzi. Marhája helyben az uraságnak nincsen semmiféle. Épületek: kotsma; ezen kotsma mellett van az uraságnak téglaszínje, melynek hasznát nem veszi, mivel kívül égetetik a tégla. Téglát maga égetet kint rakott kementzében, a felső faluvégen; egy égetést 150 ezerbül állót, minden téglának ezerétül füzetetett a majszternak 7 ft, a rozs- és kukoricának mérője 1 ft .30 xr adatott a legényeknek élelmekre; mégis a mesternek 2 p. m. búza különösen, és 1 akó bor. Vásárok n i n cse nek. SZENTES Falu. Purum. Határ terjedelme 2833 hold. Az egész helység urbariális, vagyon benne szabad fertály 4, robotos 76, pttszta 2. Házigazda 39, házas zsellér 10, hazátlan 1. Gyalogrobotja 2541 nap; hosszúfuvarja 76; ugyanannyi fertály ölfája; fonyás és victualiák váltsága 33 ft 15 xr, gazdapénz 39 ft.