Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István csokonyai uradalma
Ezen helységnek intravillanuma 43 hold. Egy egész helynek extravillanuma 24 hold szántóföld és 10 kaszás rét. Összesen vagyon szántóföldje 467 hold, rétje 199 hold, mellyek 2. classisban számláltatnak. Különösen vagyon kenderföldje, mellynek holdjátul, mivel gabonáját a M. Uraságnak a magok zsákjaikban hordják, fizetnek 1 ft-ot. A kenderföld összesen 30 holdbul álló. Censualis földek vannak, mellyek 415 holdbul állók, mellyek részenként esztendőrül esztendőre kioszttatnak, adnak a termésbül negyedet, és minden egy holdtul egy napszámot szolgálnak. Idegenek azokbul nem bírnak. Irtások a kiméréstől fogva nem tétettek, mellyek már kifizettettek, és a réteket mostanság az uraság kaszáitatja. Erdeje különös az helységnek nincsen. Pascuuma vagyon, de nem különös, és mivel szarvasmarhákat számosan szoktak tartani, a jármos ökreiknek a Nagy Erdői legelőt Komlósd és Péterhidaiakkal együtt számokra 200 ft-okban kiárendálták, azonkívül minden ökörtül 2 napszámot kaszálással szolgálnak, a többi marhájok pedig a közönséges mezőn, réteken és erdőn járnak, mely miatt az uraság marhát oda nem állíthat. Szöllőhegye nincsen. A községnek egy fertály esztendőbéli kocsmáitatása vagyon, mellyre marczali, böhönyei és pétsi hegyekrül szokták boraikat hordani, hanem ez ritkán történik, mivel kocsmaháza nincsen. Licitáltatván, a többet ígérőknek adatik. A múlt esztendőben a M. Uraság vette meg 78 forintokban. Két polgármalmok vannak, mellyek egyikében Kováts Tamás szentesi polgár a birtokos, tart benne molnár gazdát; mellytül esztendőnként szolgál ács és pintérmunkával 161 napszámot és 1 ft gazdapénzt fizet házátul. A másodiknak Szabó József molnár mesterember a birtokosa, szolgál tőle esztendőnként 164 napszámot hasonló munkával, mint a fölebb említett, és fizet 1 ft gazdapénzt. Van rétjük, kertjük. A malmok fölülcsapók. A patakokban csukán, kárászon, pontyon és rákon kívül egyebet nem fognak, azt is keveset. Hogy czigonyokkal halásznak, azért jön jövedelem 15-20 ft. Horváth nyelven beszéllenek, a magyarban is többnyire jártasak; római catholica hitben élnek. Lélekszám 256. Épülő temploma félbemaradt, mert a lakosok a háború üdőben a tábor után tett járás miatt kézi és szekeres munkát nem tehettek. A barcsi templom filialisa. Lelkipásztor helyben nincs; a barcsi plébánosnak adnak a lakosok esztendőnként 33 ft-ot, 7 p. m. búzát, 10 rozsot, 7 p. m. szemes kukoricát, 8 öl fát, barcsi határban egy fertály sessiónak cultivatióját. Stolaképpen temetéstül 45 xr, kereszteléstül 24 xr, esküdtetéstül 2 ft, hirdetéstül 3 xr, avatásiul 3 xr. Mester nincs, hanem a barcsinak fizetnek mesteri hivatalért 5 ft készpénzt, 15 p. m. rozsot, 4 öl fát. Mivel ugyanaz a notariusi hivatalt is viseli, attul jár néki 15 ft. Oskola nincsen; gyermekeiket a lakosok inkább más munkára fordétják, minthogy tanéttassák. Kézműves vagyon 2 kovács és 1 bognár. A kovácsok zsellérházban laknak, a bognár hazátlan. Ezek szolgálnak az uraságnak robotot, azonkívül kovácsmunkáit, úgyszintén a jobbágyokét is, véghez viszik. Szényfát, szerszámfát ölszámra kapják fizetés mellett, ölét 1 ft-ért; jön belőle jövedelem 15 ft. A községnek van háza, csordásház, melyben a helység csordásai laknak. Melytül az uraságnak 1 ft gazdapénzt fizetnek. A helységbéliek magok házaikban laknak, mellyekhez az uraságtól minden fizetés nélkül nyerik a fát a magok határjokban fekvő erdőből, úgy most is azon esetben, ha vallamellik épül, azon kegyelmével él az uraságnak.
