Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Borsa Iván: A megyei levéltárak és a megyék középkori oklevelei

fejlemény, részlet, minden olyan adat, amely a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, pénzügy, hadügy, köztörténet, művelődés, az egyházi és a hitélet terén ififormációt jelent vagy jelenthet; röviden: az akkori élet bármely részletét, mozzanatát bemutató adat megtalálható ezekben a kivonatokban. Ez azt jelenti, hogy Somogy megye esetében, nem kiemelten kezelt támogatással, de célratörő gyűjtés eredményeképpen az I 110 kivonatban jelenleg mintegy 25—30 ezer adat áll rendelkezésre, oklevélkivonatonként átlag 20—30 adattal számolva. Ezt a mennyiséget egyaránt lehet soknak és kevésnek minősíteni. Ha azt vesszük, hogy 20 kötet 30 közleményének 1110 kivonatából kell a keresett adatokat, adatcsoportokat kiválogatni, elég fáradságos munka előtt állunk, így az előttünk álló feladat sok, bár vigasztalhat az a tudat, hogy az adatok túlnyomó többsége Somoggyal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban van. Kevés azonban akkor, ha arra gondolunk, hogy az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárának mintegy 108 ezer egységében levő kb. 160 ezer oklevélszöveg közül eddig kb. 56 ezer egységben levő közel 86 ezer szöveghez készült regeszta. Ezek a regeszták — azonkívül, hogy két példányban (egy időrendben és egy DL-számrendben) állnak rendelkezésre — ugyancsak nincsenek segédlettel (mutatóval) ellátva. Az Országos Levéltárban levő Diplomatikai Fényképgyaljteményhez, amely az Országos Levéltáron kívül őrzött középkori levéltári anyag mikrofilmjeiről nagyított fényképeket őrzi, annak létrejötte (1982) óta nem készültek regeszták. Néhány száz regeszta rendelkezésre áll ugyan néhány állag darabjairól, ezek azonban legfeljebb egy kialakítandó regesztagyűjtemény magjának tekinthetők (még a vonatkozó fényképek DF-számát sem tartalmazzák). Itt kell megemlíteni, hogy mind a Diplomatikai Levéltár, mind a Diplomatikai Fényképgyűjtemény regesztáinak száma viszonylag könnyű munkával növelhető volna. Nyomtatásban megjelent részletes oklevélkivonatok xeroxmásolatát A/5 méretben — szükség esetén DL- vag)' DF-számmal is ellátva — be lehetne illeszteni a hiányzó regeszták pótlására, illetve meg lehetne ezzel vetni (DF) a regesztagyűjtemény alapjait. így lehetne beépíteni pl. a Kállay oklevéltár két kötetének 2037, a Veszprémi regeszták 856 regesztáját, vagy a Zsigmond-kori oklevéltár kivonatait. Ezek és mások szinte kínálkoznak, hogy bekerüljenek a két nagy gyűjtemény regesztái közé. Megyei vonatkozásban ugyanezt lehet elmondani a Somogy megye múltjából évkönyvekben megjelent oklevelekről vagy Házi Jenőnek a Vasi Szemlében megjelent vasvári káptalani regesztáiról is. Az aggályoskodók részéről felmerülhet az az elméleti kifogás, hogy elsősorban a Zsigmond-kori oklevéltárban megjelent több oklevélről már van regeszta a DL regesztagytíjteményben. Ez így is van, de nem lehet akadálya annak, hogy egy kevésbé részletes regeszta mellé egy bővebb kivonat is kerüljön, hisz információ-tartalmukban biztosan lesz érdemi eltérés. A cél tehát: minél több, minél részletesebb kivonat készítése, illetve gyűjtése a megye történetére vonatkozóan — az Országos Levéltár esetében a Diplomatikai Levéltár regesztagyűjteményének továbbfejlesztése és a Diplomatikai Fényképgyűjtemény regesztáinak legalább gyűjtés útján történő gyarapítása. Annak érdekében, hogy a regeszták készítésekor éppen a részletesség tekintetében a múltban gyakran jelentkező szubjektív elbírálások minimalizálhatók