Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885—1944)

— Marótvölgyi-árok, Sári-csatorna, Nyugati-Bozót-csatorna, Halsoki-vízfolyás, Koppány, Kapós, Kis-Koppány, Surján-patak, Gyöngyös, Rinya ágai, Almás-patak. A turbinák létesítése befolyásolta a többi vízhasználat(ok) alakulását, az illető községben lévő más malmok helyzetét, és természetesen magával hozta azt is, hogy a malomárkokat, árapasztó csatornákat és zsilipeket is ki kellett bővíteni. A bizei malom turbinájára 1933-ban kértek vízjogi engedélyt. A korábbi két kerékből az egyik működésben maradt, a másikat turbina helyettesítette.

177 A libickozmai Szőke malom 3 kerekét pótolták turbinával, amelynek vízfelhasználása 446 l/sec volt.

178 A niklai közbirtokosság malmának turbina engedélye a megyében elsőként, 1907-ben kelt. A Pohl-gyártmányú turbina vízfelhasználása 640 l/sec volt, aminek elvezetéséhez 3,0 m fenékszélességű malomcsatornát kellett építeni.

1 9 1907-ben 2 turbinát állítottak a csömendi malom 2 alulcsapott vízikereke helyére. Ezek Francis-rendszerű turbinák voltak, teljesítményük 12, illetve 15 LE-t tett ki, és 500 illetve 600 l/sec vizet használtak.

180 A turbina beépítése miatt az öreglaki Cifra malom vízműveit ki kellett bővíteni. A malomárok 3,5 m széles lett, hogy az 580 l/sec vizet el tudja vezetni.

181 A törökkoppányi malom az 1920-as években új létesítmény volt, amelyet eleve 2 db Pohl-gyártmányú, Francis-turbinával szereltek fel. A vízfelhasználás 540 l/sec volt.

182 A kaposvári tüskevári malomnál 1925-ben a malomfőben a zsilipeket 1 m-rel ki kellett szélesíteni, hogy a turbinához szükséges, megnövekedett vízmennyiséget átbocsássák.

183 Az ugyancsak kaposvári Kalló malom turbinája 31,5 LE-s volt. A nagyobb vízmennyiség biztosítása érdekében a turbinás malmoknál a duzzasztás! magasságot növelték, de bizonyos energia a kisebb malmok megszűnése miatt is felszabadult. A tótszentgyörgyi Cifra malomnál például a 2 db felülcsapott vízikerékhez 260 l/sec, a turbinához 340 l/sec vizet használtak fel, ami a duzzasztás növelését tette szükségessé.

185 A babócsai malomnál alulcsapott vízikerék helyére építettek turbinát,

186 a szigetvári malomban pedig 1 db felülcsapott vízikerék helyett 1930-tól 3 db Bánki-féle ikerturbina működött.

18 A turbinák építése a vízimalmok fennmaradásának fontos feltétele volt. E munkát, mint láttuk, csak ott volt érdemes végrehajtani, ahol a vízjárás egyenletesebb volt, és a malmokat a termelők megfelelően kihasználták. A gőzmalmok konkurenciája a nagyobb városokban, népesebb községekben feleslegessé tette a turbinás malmokat, és nem volt szükség rájuk azokban a községekben sem, ahol csökkent a szántóterület. 1935-ben egész Somogy megyében 610 581 kat. hold szántó volt, a megye területének 53,70%-a. Az 1912. évi állapothoz képest lényegében nem változott. Ha a turbinás malommal rendelkező községek adatait vizsgáljuk, a szántók arányát illetően több helyen emelkedés figyelhető meg. Szántóterület kh 1895 1913 1930 % Bárdudvarnok 3711 4292 4397 65,48 Csömend 672 781 815 54,66 1 láromfa 3183 3374 3413 58,40 Libizkozma 1399 1655 2082 52,05 Öreglak 1548 1676 1830 59,59 Tótszentgyörgy 667 673 745 58,43 Törökkoppány 2213 2432 2438 54,52 Szigetvár 5525 6027 5957 62,00 % - a szántók határa a faluhatáron belül