Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Második rész )

A szabad királyi városok közül az alábbiakban volt 40% fölött az iparos és kereskedő lakosság részaránya. Duna bal partján Trencsén 53,91% Besztercebánya 49,21% Pozsony 45,58% Nagyszombat 43,57% Zólyom 42,48% Bélabánya 40,74% Duna jobb partján Győr 47,03% Komárom 45,60% Kőszeg 43,15% Duna-Tisza közén Pest 44,15% Tisza jobb partján Kassa 51,47% Tisza bal partján Debrecen 64,20% Szatmár-Németi 42,90% Viszonylag a legtöbb iparosa és kereskedője tehát Debrecennek volt, utána Trencsén és Kassa következett. E 3 városban a lakosságnak több mint fele volt iparos és kereskedő. Erdély 3 részében a következő volt az iparosok és kereskedők részaránya. Magyar vármegyék —,41 % Székelyföld 2,69% Királyföld (szászok) 12,28% Egész Erdélyben 4,75% Erdélyben Brassó volt a legpolgárosultabb város, a legtöbb iparos és kereskedő ott lakott. Az ország többi részéről az 1720. évi összeírás nem ad tájékoztatást. Feltételezhetjük azonban, hogy az ipar és a kereskedés központja Horvátországban és Szlavóniában is a szabad királyi városok voltak. A II. József idejében tartott népszámlálásból is megállapítható, hogy az iparosok és kereskedők száma miként viszonylott az egész lakosság számához. Duna bal partján 4,3% Duna jobb partján 4,7% Duna-Tisza közén 6,5% Tisza jobb partján 4,-% -i5