Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Második rész )

Tisza bal partján 3,9% Tisza-Maros szögén —,8% Az egész anyaországban 4,2% Erdélyben ' 2,8% Horvátországban és Szlavóniában 2,2% Ha ezeket az adatokat összevetjük az 1720. évi megfelelő adatokkal, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az iparosok és kereskedők aránya az egész lakossághoz, amit a polgáriasultság fokmérőjének tekinthetünk, a két összeírás között eltelt 67 év alatt a szűkebb Magyarországon 4,94%-ról 4,2%-ra, Erdélyben 4,75%-ról 2,8%-ra fejlődött vissza, Horvátországban és Szlavóniában még az erdélyi szintet sem érte el. Az anyaország egyes részei közül csak a Duna jobb partján és a Duna-Tisza közén emelkedett minimális mértékben, 4,03%-ról 4,7%-ra, illetve 6,33%-ról 6,5%-ra. Még nagyobb méretű volt a visszafejlődés, ha a szabad királyi városokat nézzük. Az iparosok és kereskedők arányszáma a szűkebb Magyarországon a következő városokban haladta meg a 30%-ot. Duna bal partján Bakabánya 44,3% Libetbánya 43,7% Korpona 40,9% Zólyom 39,9% Bélabánya 34,4% Breznóbánya 30,9% Újbánya 30,7% Szakolca 30,—% Duna jobb partján Ruszt 40,2% Sopron 33,6% Kőszeg 30,6% Kismarton 30,2% Tisza jobb partján Bártfa 36,9% Szeben 34,4% Késmárk 30,1% Tisza bal partján Szatmár-Németi 34,4% A viszonylag legpolgáriasultabb városok tehát szinte kivétel nélkül kis lélekszámúak voltak. A legnépesebb városok közül Debrecennek 27,—%, Pozsonynak 16,2%, Budának 18,8%, Pestnek 14,8%, Szegednek 14,2% volt a plgáriasultsági mutatója. Erdély városai közül az alábbiakban írtak össze iparosokat és kereskedőket 30%-nál nagyobb arányban. n