Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Géger László: Tanácsok és termelőszövetkezetek Somogyban (1950. június—1953. június)

eredményezik a testületi formák háttérbe szorítását, és a lefektetett jogi struktúrák megfordítását. így gyakorolta a vb a tanácstestület jogkörét, a vb-elnök (titkár) a vb jogkörét. Ezért mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági osztály iratai a tsz-szervezés szempontjából fontosabbak, mint a vb iratai, ami egyébként a tartalmi összehasonlítás során azonnal ki is derül. Igen gyakori, hogy a heti jelentés a tsz-fejlesztés helyzetéről teljesen ellentétes képet rajzol, mint a vb-ülés, vagy a vb-ülésen kitűzött célok ellentétesek a jelentés tartalmával. Miután a heti jelentés mindig bizalmas jellegű és konkrétabb tartalmú volt, mellette a vb-ülés néha csak szószaporításnak tűnik - kiváltképp ha megfontoljuk, hogy az érdemi döntések a megye szintjén születtek meg. 2. A tanácsok irányítási rendszere a szövetkezetek kapcsán Az 1948-tól Magyarországon is kötelezőnek tekintett szocializmusmodell a Szovjetunióban alakult ki, és nyert általános érvényű ideológiai szentesítést, mégpedig az 1928 és 1948 közötti két évtizedben megvalósult sztálini formájában.

12 1928-tól kezdve az abszolút hatalmat kiépítő Sztálin a legszélsőségesebb trockistabaloldali-ellenzéki program kíméletlenül következetes megvalósításához látott hozzá. A bolsevik párt baloldali, trockista szárnya a NEP korszakában meghirdette a legszigorúbb erőszakra alapozott, a piacot kikapcsoló, központi tervezésre épített „szocialista eredeti tőkefelhalmozás" programját. A „parasztság megsarcolását" és az ennek hozamából finanszírozott feszített iparosítást jelölte meg egyetlen lehetséges szocialista irányú politikaként az elmaradott, paraszti túlsúlyú országban a szocializmus megvalósításához vezető átmenet biztosítására.

13 A közép- és kelet-európai népi demokráciák esetében meghatározóvá vált a hidegháborúra való merev szovjet reagálás, mely hamarosan már a tárgyalásokat is feleslegesnek ítélte, és egyedül a harmadik világháborúra való megfelelő felkészülést tartotta fontosnak. Ennek keretében Sztálin gyors és erőszakos táborépítési politikát indított el. A sztálini-zsdanovi döntések értelmében az 1947-ben létrehozott Tájékoztató Iroda a kommunista pártok uniformizált álláspontjaként deklarálta a világ tartós „két táborra szakadását" és a háború elkerülhetetlenségét. A nagyhatalmak mindkét érdekzónában egyértelművé kívánták tenni befolyásukat. E politikai átalakulás talaján a gazdaságban azonnal megkezdődött a Szovjetunióban lényegében 1928 után kialakult gazdasági modell átmásolása. A szovjet modell maradéktalan átültetése a politikai szerkezetektől és intézményrendszertől a követendő gazdaságpolitikáig és tervezési rendszerig ideológiai elvvé és politikai kényszerré vált.

14 Történelmileg napirenden lévő kérdés volt a mezőgazdaság korszerű fejlesztésével összekapcsolt önkéntes, fokozatos szövetkezeti átalakítás. Elhibázott és káros volt azonban a kollektivizálás erőszakra alapozott, siettetett keresztülerőszakolásának a mezőgazdaság termelőerőit és erkölcsi értékeket egyaránt pusztító megvalósítási törekvése.

1

'

1 A mezőgazdaságban is a magángazdaság felszámolását célozta az 1948 nyarán megindított kolletivizálási kampány, melyet - az év novemberében a Központi Vezetőség ülésén Rákosi Mátyás bejelentése értelmében - 3-4 év alatt kívántak megvalósítani. Ennek érdekében - a feszített tőkefelhalmozást és az iparosítás hatalmas munkaerőigényét szolgálva - a magánparaszti gazdálkodást a szélsőséges kötelező beszolgáltatási rendszer és a rendkívül szélesre nyitott agrárolló, valamint