Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Vadász Sándor: Budapest és München kapcsolatai a magyarországi tanácsköztársaság első időszakában. (Fordította: Dobai András)

(UPM) A szakszervezeti bizottság tegnap ülést tartott, melyen a következő határozat született: Addig, amíg a tanácskormány a szakszervezetekkel egyetértve az egységes munkabéreket meg nem határozza, fenn kell tartani a kollektív szerződéseket. Felszólítják a szakszervezeteket, hogy erejükhöz mérten vegyenek részt a szocializálási munkálatokban és ügyeljenek arra, hogy ne csak a munka folytatódjék zavartalanul, hanem a termelés is lehetőleg növekedjék. A szakszervezetek ellenőrzést gyakorolnak a már szocializált üzemek felett. A szakszervezetek egyik nagy feladata a tömegek tudományos és szakszerű képzése, mivel a Tanácsköztársaság gondoskodik a proletárok tisztességes egzisztenciájáról. A szakszervezetek már nem alkalmazzák az olyan régi fegyvereket, mint a sztrájk és a bojkott, hanem az esetlegesen felmerülő vitákat a tanácskormány szerveivel intézik el. A szakszervezeti fegyelem a Tanácsköztársaságban is nélkülözhetetlen. Mindazokat, akik a Tanácsköztársaság és a fegyelem ellen vétenek, a szervezetekből ki kell zárni és nem lehetnek tagjai a szocialista pártnak sem. (UPM) Az egykori koronajavakra vonatkozó rendelet kimondja: A Magyarországon található volt koronajavakat, udvari és kincstári birtokokat, családi alapítványokat, valamint a Habsburg—Lotharingiai család valamennyi Magyarországon található vagyonát ideiglenesen egy háromtagú bizottság intézi, amelyet a mezőgazdasági népbiztosság nevezi ki. Ennek a bizottságnak a feladata az, hogy leltárba vegye és biztonságba helyezze a vagyont, ellenőrizze a termelést és annak eredményét, valamint értékesítse a megtermelt javakat. A nagybirtok szocializálására vonatkozó további rendelet kimondja: Magyarország földje a dolgozó társadalom tulajdona. Aki nem dolgozik, nem rendelkezhet földdel. Minden nagy- és középbirtok a fundus instructus-sal* és a mezőgazdasági üzemekkel együtt mindennemű kárpótlás nélkül a proletárállam tulajdonába megy át. A kis- és törpebirtokok a hozzá tartozó házakkal együtt továbbra is magántulajdonban maradnak. Azt, hogy mely birtokok tekinthetők kis- vagy törpebirtoknak, a helyi sajátosságok figyelembevételével a mezőgazdasági népbiztos határozza meg. Az állami tulajdonba vett nagybirtokok valamint a fundus instructus sem egyes személyek, sem csoportok között nem oszthatók fel. Ezeket a nagybirtokokat szövetkezeti üzemként annak a proletariátusnak kell átadni, amely az illető birtokot megmunkálja. * gazdasági felszereléssel