Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Vadász Sándor: Budapest és München kapcsolatai a magyarországi tanácsköztársaság első időszakában. (Fordította: Dobai András)

Ezért a tanácskormány köztulajdonba és a munkásság, valamint a kereskedelmi alkalmazottak ellenőrzése alá veszi az összes nagykereskedést és azokat az üzleteket, melyek kiskereskedelmi tevékenység mellett nagybani kereskedelmet is folytatnak. Ezenkívül azokat az üzleteket, amelyek ugyan közvetlenül a fogyasztóknak adják el áruikat, azonban ez év március 29-én 10, vagy ennél több dolgozót foglalkoztattak. Az államosított üzleteket a szociális termelés népbiztosa által kinevezett megbízott a szociális termelés népbiztosságának irányítása alatt vezeti. Az államosított üzletek dolgozóinak ellenőrző munkástanácsot kell választaniuk, melynek feladata a munkafegyelem biztosítása, a népi tulajdon védelme és az üzlet vezetésének ellenőrzése. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. A forradalmi kormányzótanács egy további rendelete kimondja, hogy a már szocializált és a szocializálandó üzemek eddigi vezetői, igazgatói és tisztviselői kötelesek helyükön maradni és minden erejükkel és tudásukkal dolgozni, amennyiben ez év március 22-én helyükön voltak, vagy szolgálatuk teljesítését önhibájukon kívül nem tudták ellátni. Fizetésük nem lehet több az eddiginél, de havi 3000 koronánál semmi esetre sem lehet kevesebb. A rendelet megszegőit forradalmi bíróság elé állítják. A rendelet azonnal életbe lép. (UPM) A pénzügyi népbiztos rendelete kimondja, hogy azok a betétek és folyószámlák, melyek 1919. március 25-én átutalás útján keletkeztek és melyeknél egy akaratlan vagyon-szétforgácsolás gyanítható, csak munkabérek és anyagbeszerzés kifizetésére fordíthatók. Magáncélokra az ilyenekből semmilyen összeg nem adható ki. Olyan betétekre vagy folyószámla-követelésekre, melyek 1919. március 25. után készpénzfizetés útján keletkeztek, ez a korlátozás nem terjed ki. (UPM) Egy szállodákra és penziókra vonatkozó rendelet kimondja: tekintettel az ott foglalkoztatott dolgozók számára, valamennyi szerződést, amely a szállodák és penziók további üzemeltetéséhez szükséges, a szociális termelés népbiztosa köti meg. Az ellenőrző munkástanács megalakítása után a létesítmények berendezéséről és a készletekről leltárt kell felvenni. A bevételeket hetente kétszer a pénzintézetek központjánál folyószámlára kell elhelyezni. A rendelet megszegőit forradalmi bíróság elé állítják. A rendelet azonnal hatályba lép. (UPM) A zálogkölcsön-intézetekre vonatkozó rendelet kimondja: azok a zálogtárgyak, amelyeket 1919. március 22-e előtt nem több mint 100 kr-val terheltek meg, 1919. április 15-ig vissza kell szolgáltatni tulajdonosaiknak, anélkül, hogy a kölcsön visszakövetelhető lenne. Ez a kedvezmény csak április 15-ig vehető igénybe. 2. kiadás München, 1919- április 4. (UPM) A Müncheni Magyar Sajtóirodát illetékes helyen felhatalmazták annak közlésére, hogy a Deutsche Tageszeitungnak a külügyi népbiztos Kun Béla müncheni utazásáról szóló közleménye, amely állítólag egy szalonkocsiban nagy kísérettel történt, elejétől végig légből kapott. Kun Béla most is, csakúgy mint korábban, Budapesten tartózkodik és nemcsak a tanácskormány ülésein vesz részt, hanem naponta több gyűlésen is jelen van. (UPM) A Forradalmi Kormányzótanács rendelete szabályozza a munkások ügyeivel foglalkozó bírósági tanácsok eljárását, az általános igazságszolgáltatás végleges kialakításáig. Eszerint a jövőben ezek a bírósági tanácsok két munkásülnök