Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Vadász Sándor: Budapest és München kapcsolatai a magyarországi tanácsköztársaság első időszakában. (Fordította: Dobai András)

átvétel csak ideiglenes, véglegessé csak egy, a szociális felfogásra és ismeretekre vonatkozó vizsga eredményének alapján válik. Budapest városának meghagyták azt a jogot, hogy

7 saját oktatási intézményeket tartson fenn. (UPM) A Vörös Hadsereg lószükségletének fedezésére lefoglalták a magyar területen található valamennyi lovat. Kivételt csupán a telivér tenyészállomány és a versenylovak képeznek, amelyek katonai célokra alkalmatlanok, valamint azok, amelyek mezőgazdasági, ipari és egyéb gazdasági üzemek szolgálatában állnak. (UPM) Kun népbiztos Stivinin elvtárshoz táviratot intézett Prágába, melyben azt panaszolja, hogy Kassán az ottani csehszlovák, hasonlóképpen a pozsonyi és ungvári szociáldemokrata párt vezetőit letartóztatták. Kéri, hogy ezeket az eseteket hozzák a cseh munkásság tudomására. 2. kiadás München, 1919. március 31. (UPM) a Kommunista Internacionálé moszkvai végrehajtó bizottságának elnöke, Zinovjev a világ munkásaihoz és katonáihoz felhívást intézett, melyben harcra szólít az antant imperialista törekvéseivel szemben. Utalt a magyarországi eseményekre, arra, hogyan akarta az antant a magyarokat megfojtani és mivel a burzsoázia ez elleni védekezésre nem érezte magát elég erősnek, a proletariátus vette át a hatalmat. Különösen a francia munkásság figyelmét hívta fel arra, hogy a francia burzsoázia a legreakciósabb egész Európában, amely a felszabadult országok elleni hóhérmunkáját proletárkezekkel akarja elvégeztetni. Felszólítja őket, hogyne engedelmeskedjenek azoknak, akik a magyar proletariátus ellen akarják vezetni őket. (UPM) A Forradalmi Kormányzótanács úgy tekinti az ideiglenes alkotmányt és a választójogot mint a legsürgősebb feladatát, ebben nagyrészt a bevált orosz példát kívánja követni. A vidéki lakosság ügyeit a falutanácsok, a városi lakosságét pedig a városi tanácsok intézik. A falvak és városok tanácsainak küldöttei alkotják a kerületek és megyék tanácsát, a megyék és a városok küldöttei pedig (a tanácsok) az országgyűlésének tanácsát. Ez lesz a Magyar Tanácsköztársaság törvényhozó testülete. Aktív és passzív választójogot kap 18 éven felül minden férfi és nő, akik közhasznú munkából élnek, vagy olyan házi munkát végeznek, amellyel közhasznú tevékenységet segítenek elő. a Vörös Hadsereg katonái szintén megkapják a választójogot éppen úgy, mint a Magyarországon lakó küldföldiek, akik közhasznú munkát végeznek. Az állampolgári jogok gyakorlásából ki vannak zárva mindazok, akik az új rendhez nem tudnak alkalmazkodni, vagy munka nélkül akarnak élni. Ezért nem kapnak választójogot mindazok, akik bérmunkást foglalkoztatnak azzal a céllal, hogy ebből hasznot húzzanak, továbbá azok, akik munka nélküli jövedelemből élnek, végül a kereskedők, papok, szerzetesek, elmebetegek és akiket a bíróság politikai jogaitól megfosztottnak nyilvánított. A munkásbiztosítást teljesen új alapokra helyezik és kiterjed valamennyi mezőgazdasági és ipari munkásra, akik munkaképtelenség esetén minimun évi 4800 kr. nyugdíjat kapnak. A betegsegélyezést is megreformálják és ezt, valamint a gyerekágyi segélyt és az ápolási díjat heteként emelik.