Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Vadász Sándor: Budapest és München kapcsolatai a magyarországi tanácsköztársaság első időszakában. (Fordította: Dobai András)
A MÜNCHENI MAGYAR SAJTÓIRODA JELENTÉSEI A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL Fordította: Dobai András München, 1919. március 24. (UPM)* A népbiztosok tanácskormánya valamennyi budapesti magánszínházat, kabarét, orfeumot köztulajdonba vett. Az oktatásügyi népbiztos szombat estére összehívta a színházak igazgatóit és tulajdonosait és a fenti rendelkezést tudomásukra hozta. A színházak díszletraktárait és egyéb értékeit még az est folyamán hivatalos személyek lefoglalták. A színházak műsortervét a jövőben egy, a kormány által kinevezett bizottság határozza meg. A következő két hét műsortervén forradalmi szellemű vagy klasszikus művek szerepelnek. A színházakban, a felvonások közötti szünetekben magyar írók tartanak előadásokat a forradalom jelentőségéről. A Hadügyi Népbiztosság felhívást intézett az orosz Vörös Hadsereg hazatért magyar katonáihoz, amelyben többek között ez áll: ,A nemzetközi proletariátus felszabadításáért ontottátok véreteket Szibéria havas mezein, az Ural ősrengetegeiben, Turkesztán síkságain. Helyetek elsősorban Tanácsmagyarország proletárseregében van. Gyertek és jelentkezzetek az első nemzetközi vörösezredbe. Mindanynyiótokra szükségünk van, minden hazatért vöröskatonának megvan a helye a proletárok új seregében." Hasonló tartalmú, orosz nyelvű felhívást intézett a Hadügyi Népbiztosság a Magyarországon található orosz hadifogoly proletártestvérekhez is. (UPM) Az egész magyar sajtó, pártállásra való tekintet nélkül üdvözli az új rendszert. A PESTI HÍRLAP ezt írja: „Vérontás nélkül vette át a proletárdiktatúra a hatalmat. Új szabadságharcunknak nem kis dicsőségére szolgál ez a vér nélküli hatalomátvétel." A VILÁG így 7 fogalmaz: „Csendes elfogódottsággal tekintünk azokra a férfiakra, akiket a sors arra rendelt, hogy Magyarország ügyeinek vezetését kézbe vegyék. A dolgok rendkívüli alakulása következtében olyan proletárforradalmat képviselnek, amely egyúttal nemzeti forradalom is. Főként ez a körülmény tette az ellenállást nullával egyenlővé, biztosította részükre valamennyi társadalmi osztály együttműködési készségét, amelyet egyébként egy proletárforradalom csak nehezen tudott volna megszerezni magának." Hasonló értelemben ír az ALKOTMÁNY is, mely kifejti: „A párizsi jegyzék kétségtelenül bebizonyította, hogy ezen az alapon Magyarország nem maradhat életképes állam. Az egyetlen kiút csak egy proletárdiktatúra lehetett, melynek során a szociális érdekek találkoztak a nemzeti érdekekkel." Az ÚJSÁG ezt írja: „Ami az új berendezkedéssel kapcsolatban teljes mértékben megbékít bennünket, az az a tudat, hogy' az eddigi rend alapján tovább semmiképp nem maradhattunk volna. A kommunisták abban az elhatározásukban találkoznak a nacionalistákkal, hogy öröklött földjüket senkinek nem engedik át!" A BUDAPESTI HÍRLAP így ír: „A kommunizmus, melynek vörös zászlaja vezeti ezután Magvarország társadalmi, politikai és gazdasági életét, távolról sem az a démon, amelynek tévesen tekintik. A cél egy új rend és egy új szellemi és anyagi * Ungarische Pressemitteilungen
