Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Andrássy Antal: A somogy—baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben

egységek a fronton az I, hadtest kötelékébe soroltak be. A románok ellen készülő tiszai offenzívában a 8. hadosztály egységei közül néhány századon és ütegen kívül nem vettek egyelőre részt. A hadosztályt a hónap végére kellett harckészültségi állapotba helyezni. Igaz, már Várpalotán kapott a dandárparancsnokság olyan parancsot, hogy a géppuskás alegységek többségét az Alföldre vezényelték a frissen létrehozott 7. huszárezred alárendeltségében. A július 17-én frontra indult huszárezred négy lovas, két géppuskás századból és egy ütegből állt. n5 A 44-esek két százada a fronton a 2. hadosztály 68. gyalogezred beosztásába került. Erről és a harcokról MisodaJános vöröskatona visszaemlékezése tudósít: Július lóig kiképzés alatt voltunk. Századpa­rancsnokom Kanizsai János százados, a szakaszparancsnok Pattantyús Ferenc, a helyettese pedig Szálai nevű tizedes volt. Gyakorlatra addig a Honvéd térre jártunk. Július első napjaiban önként jelentkezett századunk, a 2. század a frontra. Ezután beosztottak bennünket és július 17-én, mint a IV/44. vörösezred 2. menetszázada bevagoníroztunk és elmentünk a román frontra. Ekkor a menetszázad parancsnoka a pécsi származású Mész István főhadnagy volt. Először Kistelekre, majd onnan Csánytelekre meneteltünk és ott beosztottak bennünket a 68-ik gyalogezredbe. Innen 19-én este elindultunk a Tisza vonaláig, ahol 20-án hajnalban Mindszentnél csónakokon átkeltünk a folyón. Az első napok sikere után július 23-án erős ellentámadást kaptunk és visszaszorítottak bennünket a Tisza túlsó partjára. Csányte­leken újból összpontosítottak és elszállítottak bennünket Abonyba. Augusztus elsején innen támadást indítottunk Szolnok irányába, ahol már a románok voltak. Másnap Abonyig viszavonultunk, ahol augusztus 3-án hajnalban elfogtak bennünket és a környékbeli uradalmi istállókba, pajtákba zártak, ahol sokan közülünk vérhasban elpusztultak." 156 Ugyancsak vasutasokból álló munkásszakaszban az 1. menetszázadban szol­gált Ballá József vasutas. A főleg kaposvári és baranyai vasutasokból álló műszaki alegységet Szolnoktól 9 kilométerre lévő abonyi útnál szállásolták el, ahonnan szolgálattételre jártak. Amikor a Vörös Hadsereg ellentámadása összeomlott, Szol­nok és Újszász állomásokat kiürítették, ezután Budapesten az északi főműhely mellett az egyik vágányon állomásoztak. 1 "' 7 A II. hadtest 8. hadosztálya felsőbb vezetési és egyéb szervezési hibák, de feltételezhető, hogy ellenforradalmi mesterkedések miatt is késve és nem a kijelölt szakaszra került. Július 24-én megfordult a frontesemények menete és a román támadás az egész arcvonalon megindult. A visszavonuláskor a fedezetlenül hagyott szárnyakat a románok könnyűszerrel szétverték, felszámolták. Július 29-én a románok átkeltek a Tiszán és nem volt erő, amely megállította volna a támadó egységeket. A hadsereg-főparancsnokságot vezetési zavar és fejetlenség jellemezte, hasonlóan a hadtestparancsnokságot. A bomlás szemmel látható volt. Az egységpa­rancsnokok egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, és az összeköttetés gyakori hiánya pedig a katonák előtt is nyilvánvalóvá tette, még jobban fokozta a zavart. Július 29—30-án a II. hadtest szerint a 8. hadosztályt „a rendkívül gyenge harckészség" jellemezte. „A csapatok nem hajlandók sem magukat elszállíttatni, sem harcolni", állapította meg a Vörös Hadsereg hadműveleti naplója július 30-án. 1 "' 8 Somogyban, Kaposváron, bár a 44-es ezredben is lábrakapott a kishitűség, a parancsnokok és a politikai megbízottak az utolsó napokban is még úrrá tudtak lenni a zavarokon. Az ezred I—II. zászlóalja hajlandó volt a frontra menni, míg a III. zászlóaljat csak erőteljes ráhatással, a parancsnokok figyelmeztetése után lehetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom