Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Andrássy Antal: A somogy—baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben

Neusidler Pál főhadnagy parancsnok, 18. század: Haksch Endre főhadnagy parancsnok. 19. század (komlói bányászok): Gergelics Andor tizedes, 20. század (géppuskás): Tonalecz Miklós őrmester volt. A VI. zászlóalj (baranyai—tolnai katonák) zászlóaljparancsnok Zay Dezső Elemér (1886—1919) százados, politikai megbízott Steinmetz István vasúti mérnök lett. A 21. század parancsnoka: Juhász László tiszthelyettes, a 22. századé: Szemenyei Ferenc hadnagy, míg a 23. századé: Lantos László alhadnagy volt. A zászlóalj június elején részt vett a Tolna megyében több helyütt kirobbant ellenforradalmi mozgolódás felszámolásában. Különösen a tamási ellenforradalom gyors felszámolásában tűnt ki a zászlóalj."

9 A dandár pécsi—komlói bányászokból álló, ún. bányászzászlóalja korábban is határvédelmi feladatokat látott el. A zászlóalj parancsnoka Purgert Róbert főhadnagy, politikai megbízott Noé János volt. Az 1. század parancsnoka Ruppert János szakaszvezető, a 2. századé: Sichfler András őrmester, a 3- századé: Tapveczár László szakaszvezető, a 4. századé: Cservenka György őrmester, míg az 5. géppuskás századé: Schwarcz József szakaszvezető volt. A parancsnok július 22-i jelentéséből megtudhatók, hogy a zászlóalj 35 kilométeres határszakaszon június l-jétől teljesíti őrszolgálatát. A létszáma 1050 fő volt és Máza-Szászvártól Hetvehelyig biztosította a határ védelmét."

0 Szekszárdi, főleg tolnai fiatalokból állt a 7. gyalogezred III. zászlóalja. A zászlóalj parancsnoka Jegg Ede főhadnagy, a politikai biztosa pedig Trapp Vendel volt. Századparancsnokai a következők voltak: 9- századé: Polgár István hadnagy, a 10. századé: Nébel Samu főhadnagy, a 11. századé: Kapf István hadnagy, a 12. századé: (géppuskás): Papp Jenő hadnagy volt. Az ezred parancsnoksága alá került a 26. nemzetközi ezred II. zászlóalja Jutkovics Árpád főhadnagy parancsnoksága alatt. A zászlóalj politikai biztosa Friedmann Mayer volt. Az 1. magyar század parancsnoka: Simon Géza hadnagy, a 2. román század parancsnoka: Heindich Ackon román hadnagy, a 3. orosz század parancsnoka: Beinerp Hugó orosz hadnagy, a 4. német század parancsnoka: Gluder József volt. Júliusban a román egységparancsnokság Csurgón, az orosz egységé pedig Erdőcsokonyán állomásozott."

1 Július derekától a frontról, illetve Berhidáról visszatért egységek a kaposvári határvédkerüléthez tartozó szakaszán felváltották a vörösőröket. A fentebb említett bányász-, illetve a 26/11. zászlóaljon kívül az V. és VI. zászlóaljak vettek részt a felváltásban."

2 Június elejétől (10-től) a Forradalmi Kormányzótanács Dunántúlt hadműveleti területnek nyilvánította. A vasútra, postára és távirdára ostromállapotot rendelt el és megbízta Szamuely Tibort, Vantus Károlyt és Jancsik Ferencet a statáriális intézkedések végrehajtására, közölte Pogány hadtestparancsnok. A rendeletnek a legnagyobb nyomatékkal érvényt fog szerezni — közölte Pogány, és kérte, hogy az ipari és földmíves munkásság támogassa a proletárdiktatúrát. Ugyancsak egyúttal figyelmeztette a megdöntött burzsoáziát, hogy „minden ellenforradalmi mozgalomtól és bujtogatástől tartózkodjon" — mert a statáriumnak érvényt szerez."

3 A július elején visszatért egységek átszervezése és kiegészítése alig hogy megkezdődött, a dandárparancsnokság megkapta a 8. hadosztály parancsát a harckészültségi állapot befejezésére. A dandár egységeiből menetkész volt az addig kiképzés alatt álló IV. munkáspótzászlóaljból létrehozott 44-es IV. zászlóaj 1—2. százada, valamint a tüzér 11/17., IV/17., IV/20., V/20, és a IL44. ütegek."

4 A tüzér-