Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Andrássy Antal: A somogy—baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben

A julius 13-án Hajmáskéren állomásozó 44. vörös tüzér ezred 4. ütegéről van adatunk. Az ezredparancsnok helyzetjelentéséből megtudható, az összes ütegnél a szekérhiány olyan fokú, hogy azt a kevés lovat, mellyel rendelkeznek, nem tudják szénával ellátni. A környék parasztsága pedig nem tudja a szállítást biztosítani. Az ezredparancsnok két lehetőséget lát, vagy megfelelő járműveket kér, vagy az ütegeket falvakba telepíteni kéri. Ez az utóbbi lenne előnyös, mivel ekkor a legénység élelmezése is biztosítva lenne. — ,A parancsnokok ily viszonyok között a legjobb akarat mellett is tehetetlenül állnak szemben az emberek megszokott kéréseivel, panaszaival és természetesen a bizalmat a legénység részéről az élelmezési nehézség nagyon rontja. Az állomásparancsnok az élelmiszer- (élőmarha, takarmány) pótlásnak szintén a fent említett járműhiány miatt nem tud megfelelni. A 44. ezred, amelytől kérhet kölcsön, szintén ebben szenved, úgy hogy ez a kocsihiány válságos helyzetet hoz létre a táborban." Július 13-án, vasárnap a legénység ismét nem kapott húst, ha konzervet sem tudnak biztosítani, akkor a tartalékból saját felelősségére a legénységnek biztosít, jelenti az ezredparancsnok a Gödöllőn lévő badseregparancsnokság tüzérosztályának.

144 (Különben a 44. vörös tüzér ezred 5. ütege Budapesten részt vett a júniusi ellenforradalmi puccs leverésében, a monitorok elleni harcban.)

145 A helyőrségekbe való visszatérés után megkezdődött a katonai rend és fegyelem további szilárdítása. Az alegységektől lelépett, „a frontról önkényesen eltávozott egyes vöröskatonákat... haladéktalanul utasítsák arra, hogy csapattestükhöz azonnal bevonuljanak", — utasította Latinca Sándor valamennyi járási politikai megbízottat július 19-én.

140 Ugyanezen a napon Mikovich állomásparancsnok Egerszegi János politikai megbízott 188. számú parancsában egyes katonák viselkedéséről elítélőleg nyilatkozott, mivel a frontról visszatért egyes katonák nem tudtak beilleszkedni a mai helyzetbe. Mivel éretlen, meggondolatlan cselekedetekkel, gorombaságokkal... a polgártársaikat... maguktól csak elidegenítik, s igen gyakran többi katonabajtársak jó hírnevét is veszélyeztetik." A továbbiakban így szólt a parancs: „Egyesek úgy az egymás közötti, valamint a polgári egyénekkel való érintkezés alkalmával durva, neveletlen magatartást tanúsítanak ahelyett, hogy felebaráti szeretetből, — a szocializmus első és legfontosabb alapelvétől áthatva, magukat minden alkalommal legkorrektebbül és a proletár névhez méltó módon viselkedni törekednének. — Elvárom, hogy a jövőben e tekintetben nem fog senki panaszra okot szolgáltatni. — Az alárendelt közegek parancsnokaik által, az embertársaikkal szemben való magatartásra ismételten és a legbehatároltabban iskolázandók. Azok, akik a jövőben a proletárkatona tisztessége ellen vétenek, annak tekintélyét viselkedésükkel sértik, azok jó hírnevének ártanak, szigorúan felelősségre vonandók. Oda kell törekedni, hogy az ily elemek a Vörös Hadsereg kötelékéből mielőbb kizárassanak. Becstelen viselkedésű, embertársaival szemben durva, goromba katonára nincs a proletárhadseregnek szüksége!"

14 Július 15-e után a 44-es dandárnak az I-IV. zászlóalján kívül, amely a frontról visszatért, illetve feltöltése, felszerelésének kiegészítése megkezdődött, öt, nagyjából hadra fogható, illetve rövid időn belül harcra vethető zászlóalja volt. Igaz, ezek teljes felszerelése és létszámkiegészítése még nem fejeződött be. A zászlóaljak diszlokációja az északi fronton lévők kivételével, a következő volt:

148 Az V. zászlóalj (pécsi—baranyai katonák) május végétől Toponár székhellyel a következő felépítésű volt: zászlóaljparancsnok: Látrányí István főhadnagy, politikai megbízott: Beer Frigyes. Az alárendeltségébe tartozó 17. század (főleg vasutasok)