Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890—1944)
hogy az elvett kúrtaksát ők szedhessék, mert enélkül nem tudnak orvost sem biztosítani az üdülőhelyen. A pénzbeszedés jogát azonban nem kapták vissza. Balatomzárszón a fürdőegyesület kezelte az utcavilágítási, — öntözési és — szépítési díjakat, melyeket 1922-től kezdve a községi elöljáróság saját kezelésbe vett, mert előző gazdájuk nem megfelelően élt e joggal. Éveken keresztül ugyanis nem jutott semmi a Balaton-kultuszra, mert a beszedett díjakat felemésztette a túlzott adminisztráció, valamint a titkár és pénztáros tiszteletdíja. 156 A fürdőegyesületi bevételek jelentős része — a korábban részletezett — községi, megyei és állami segélyekből állt össze. A tagság A fürdőegyesületek személyi összetételét látszólag sokkal könnyebben rekonstruálhatjuk, mint — általában — az egyesületek tagságáét. A rendelkezésre álló — kétségkívül jelentősebb számú — névsorok és címtári adatok azonban nem mindig teljeskörűek, s esetenként pontatlanok is, némely fogalmi meghatározás sem egyértelmű és — már a felsoroltak miatt is — a kétszer vagy többször szereplő nevek kiszűrése is nehezen oldható meg. A tagsági viszonyokról, pontosabban ezek szabályozásáról sokat tudhatunk meg az alapszabályokból. Általában a három alap tagsági forma közül választhattak az újonnan jelentkezők. így lehettek alapító, rendes és pártoló, vagy kültagok. Az arra különösen érdemes személyiségeket tiszteletbeli tagként vették fel. A tagfelvételi módokat tekintve már sokkal több eltérést tapasztaltunk. Általában, természetesen, az ingatlantulajdonosok kérhették felvételüket, de ezt sem tekinthetjük általános szabálynak. Hasonlóan alakult a felvételeknél az ajánlás rendszere is, mert az egyik helyen ezt nem tartották szükségesnek, míg a másik egyesület fontosnak érezte. Több alapszabályban is megfogalmazták, hogy a fegyveres testületek tisztjeit kérelmük esetén feltétel nélkül felveszik. Több fürdőegyesület arra is törekedett, hogy a településükön befolyásolhassák az ott lakók társadalmi összetételét. A Balatonszemesi Fürdőegyesület „szeme előtt lebegett azon vezérelv, hogy Szemes mindenkor egy családias jellegű telep, az úri keresztény középosztály nyaralóhelyéül szolgáljon. Az említett elv keresztülvitelét intézményesen biztosítani látszott gr. Hunyady Józsefnek azon elhatározása, hogy a jelentkező új vevőkkel csak akkor köt adás-vételi szerződést, ha az illetőt a választmány az egyesületi tagok sorába felvette, továbbá, hogy a gróf a telekeladási szerződésben biztosított elővételi jogát csak az egyleti választmány meghallgatásával fogja gyakorolni." 15 Kanyar József vizsgálatai nyomán — a déli part fürdőegyesületeinek tagjairól és vezetőiről — készült táblázat az 1939. év adatait rögzítette 1 " 18 Az ő — a „Balatoni könyv" alapján készített — statisztikailag hasznosítható adatait az íratok között lévő névsorokkal kiegészítettük. Ennek során hasonló eredményeket kaptunk, bár az ennek feldolgozása során alkalmazott kategóriáink némileg eltérnek egymástól. A nyudíjasokat, éppen Kanyar József megállapításait figyelembe véve, saját — aktívkori — foglalkozási csoportjához soroltuk. A tisztviselők kategóriájából kivéve pedig külön kezeltük a közlekedési és postai alkalmazottakat, a jogi pályán működő tagokat pedig egy csoportba foglaltuk. Az első helyet az államigazgatásban dolgozó tisztviselők, a minisztériumi, a törvényhatósági és közigazgatási alkalmazottak
