Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890—1944)
foglalták el. A tanárok tartották a második helyet. E kategóriába soroltuk a tanítókat, a középiskolai és az egyetemi tanárokat. A sorrenben hannadikak voltak a lakosságot is képviselő helyi iparosok és kereskedők. Közel azonos volt a számuk a szabadfolglalkozású jogászoknak (ügyvédek, bírák stb.) a fegyveres testületek tagjainak (katonák, rendőrök, csendőrök), valamint a közlekedési és postai tisztségviselőknek. A sorban utánuk az orvosok, gyógyszerészek, állatorvosok következtek. A létszámot tekintve a nyolcadik helyen a tőkés vállalkozók álltak. Őket a mérnökök, a zömében helyi földbirtokosok, a bankárok és a lelkészek követték. Az egyesületek működési területén élőket képviselték az uradalmi tisztségviselők és csekély számú kisbirtokos. A névsorokban találtunk még művészt, újságírót, muzeológust, könyvtárost és levéltárost is. Az egyesületek választmányai és a tisztikarai — a társadalmi összetételt tekintve — már lényegesen homogénebb képet mutattak. 1 "' 9 A Fonyód Községi Fürdőegyesületet és a Fonyód-Sándortelepi Fürdőegyesületet kivéve elvétve találtunk a vezetők sorában kézműiparos és kiskereskedőt, illetve földművelőt. Az egyesületek vezetői között a helyi érdeket a községi közigazgatás tisztviselői, a tanítók, a lelkészek, az uradalmak alkalmazottjai és a helyi birtokosok képviselték. A tagság egyébként igyekezett a társadalmi elit megyei vagy magasabb szféráiból vak'), s lehetőleg ezek közt is prominensebb neveket beválasztani a vezetőségbe. így kerületek a Balatonszemesi Fürdőegyesület vezetői közé például Angyal Pál és Ladik Gusztáv — a nyugalmazott belügyminisztériumi államtitkár — neves jogászok, Térfy Béla nyugalmazott miniszter vagy Szentpétery Imre egyetemi tanár. A Balatonboglári Fürdőegyesület Gaál Gaszton agilitásának köszönhetett sokat. A Balatonlellei Fürdőegyesület elnökei sorában találtuk Waszilijevich János budapesti alpolgármestert és Zilahy Lajos írót. Három évtizeden keresztül ismételten elnökké választották Ripka Ferencet, Budapest főpogármesterét a Fonyód-Bélatelepi Fürdőegyesületben. Az egyesület alelnöki tisztjét — szintén több éven át — Szigethy-Gyula Sándor, a kaposvári kórház igazgatója töltötte be. Haláláig a tisztikar tagja volt Balaton-kultusz egyik leghíresebb megyei képviselője, Szaplonczay Manó is. Törley Dezső, a pezsgőgyáros is bélatelepi tag volt. A statisztikailag hasznosítható adatok szerint az egyesületek tagsága 178 településről toborzódott. A vonzáskör pontos, egzakt felmérése a rendelkezésre álló adatok alapján nem végezhető el. Ezért eltekintünk ennek táblázatos kimutatásától. A szemléltetés érdekében, azonban az ismert és a korszakunkra vonatkozó tényeket térképen ábrázoljuk. Mivel korszakunkban az államhatárok többször is változtak, tovább, mert a trianoni békeszerződésbe foglalt állapot korszakunk több mint fél évszázadából tizennyolc évet tett ki, az érintett településeket a történelmi Magyarország térképén szemléltetjük. A pontosan azonosítható helységek mindegyikét a zsúfoltság elkerülése miatt nem rajzolhatjuk be. Ez a sűrűség természetszerűleg jobbára a Balatonhoz közel fekvő területekre jellemző. A Tő közvetlen körzetén kívül lakók legtöbbje budapesti volt. Sok kaposvári és pécsi tagot soroltak fel a nyilvántartások. A legmesszebb lakó egyesületi tagok Besztercebányáról, Losoncról, Eperjesről, Rozsnyóról, Kassáról, Beregszászról, Nyíregyházáról, Debrecenből, Kolozsvárról, Nagyváradról, Szegedről, Sopronból, Pozsonyból, Bécsből és Zágrábból jöttek a Balaton partjára felüdülést keresni. A Tó sokirányú fejlesztésének tulajdonképp így sikerült a tagokon keresztül országos közvéleményt teremteni. Ha a címtárakból és a tagnévsorokból hiányzó településnevek pontos azonosítása
