Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885—1944)

Termény neve Egész meg> ében Vízimalomban őrölt mennyiség őrölt mennyiség (q)-10096 (q) % Búza 290 487 20 028 6,89 Rozs 221 605 32 365 14,6 Kétszeres 28 599 3 452 12,07 Árpa 29 546 4 070 13,77 Kukorica 167 952 31 097 18,52 Zab 6 305 2 219 35,19 Köles 63 63 100,0 Egyéb 3 565 351 9,85 Összesen 748 122 q 93 645 12,52% Az összes terményeknek a felhasznált 20% energiával mindössze 12,52%-át őrölték meg a vízimalmok, a búzának pedig csak 6,89%-át. A vízimalmok számának csökkenése a vizsgált időszakban a Dunántúlon általános jelenség. Az egyes megyék adatait összehasonlítva a következőket tapasztalhatjuk:

156 Malmok száma 1885 =100% 1894 1906 0/ Somogy 258 229 176 68,22 Baranya 615 624 498 80,97 Fejér 195 159 121 62,05 Tolna 325 254 180 55,38 Vas 339 336 337 99,41 Veszprém 250 257 234 93,60 Zala 486 538 509 104,73 A táblázatból kitűnik, hogy a vízimalmok száma a nagy gabonatermelő megyékben csökkent elsősorban, míg a helyi piacra vagy- saját szükségletre termelő gazdák igényeinek a vízimalmok sokkal jobban megfeleltek. A malmok számának csökkenésével tulajdonos változások is bekövetkeztek. Az uradalmi malmok egy részét gőzre állították át, más részüket eladták, és magánkézbe kerültek az egyházi és községi malmok is. Néhány malmot egyes vállalkozók összevásároltak. Például a nemesvidi, libickozmai, kaposmérői malmokat az 1930—1940-es években az Ekamp család, a rinyai malmokat a Balogh család vette meg, az Eszterházy hitbizomány uradalmi malmai Kaposvár környékén a MIR kezelésébe kerültek. A századfordulón működő, kb. 200 vízimalom — a csökkenés ellenére — Somogy megye életének jelentős tényezője volt. Egy részük fennmaradását az is elősegítette, hogy a malomcsatorna vagy a duzzasztó a malmokon kívül más vízhasználatot is szolgált. Itt főként az öntözéseket és a tógazdálkodást kell megemlíteni. Somogy megye mezőgazdaságában a csapadékos időjárás miatt az öntözés nem játszott különösebb szerepet, de néhány korai példával így is találkozunk. Az 1890-es évektől — főként a Balaton vízrendszeréhez tartozó