Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885—1944)

vízfolyások mentén — egyes uradalmakban rétöntözéseket létesítettek, amelyekhez a vizet a meglévő vagy megszűnt malmok közeléből vették." Andrássy Aladár 1888-ban rendszeresített rétöntözést malomcsatornából, majd az engedélyt 1904ben megújították. Az öntözött terület ekkor 65 kat. hold volt, a vízfelhasználás pedig 500 l/sec. 1933-ban az öntözőtelepet 113 kat. holdra bővítették."

8 1889-ben Somogyváron, a Széchenyi birtokon létesítettek öntözést. A vízkivétel itt is malomcsatornából történt, a régi két malom között. Az öntözőtelep számára külön duzzasztót építettek, azonban ennek küszöbe alacsonyabb volt a malomfő duzzasztásánál. Az öntözött terület 68 kat. holdra terjedt ki."

9 Freund Ferenc Lengyeltótiban 175 kat. hold rétet öntözött. A vizet a Vörös malom csatornája alatt vette ki, a vízfelhasználás 300 l/sec volt.

160 A malomcsatornákból azonban nemcsak rétek öntözésére, kisebb-nagyobb területek elárasztására nyílt lehetőség, hanem bolgár rendszerű öntözőtelepek létesítésére is. Krisztov Tamás és Trifanó Márk Kaposvárott rendeztek be a malmok közelében bolgáröntözést, Kaposújlakon pedig a Somssich birtokon öntöztek kertet a malomcsatornából.

161 Az 1920-as, 1930-as években a malmok mellett a jelenleg is legkorszerűbb, permetező öntözéseket is rendszeresítettek. Szabadiban a malomcsatornából, a Kapós mellékágán 120 kat. hold szántót öntöztek, Patosfán, Andrássy birtokon 100 l/sec víz felhasználásával pedig 456 kat. hold gyümölcsösbe és kertbe jutott el a víz.

162 Az öntözőtelepek létesítése gyakran vízhiányt eredményezett, bár a kultúrmérnöki hivatal gondot fordított arra, hogy az új vízhasználatok a régieket ne érintsék. A vízjogi törvény lehetővé tette, hogy a vizet a malomtulajdonosok kártalanítása nélkül vasárnap öntözésre felhasználják. Legtöbb birtokos eleve vasárnapra kérte az öntözési engedélyt, ami ellen az érdekelt molnárok hiába tiltakoztak.

163 A kertek és a szántóföldek öntözése azonban hétköznapokon is folyt, így a malmok elsődleges joga folyamatosan megszűnt. Még érdekesebbek az összefüggések a halastavak és a malmok között. A megye földrajzi adottságainak megfelelően a tógazdálkodás Somogy megyében fontos szerepet játszott. A vízszabályozások befejezése titán az édesvízi halászat jelentősége csökken, és a kormányzat elősegítette halastavak létesítését. A Földművelésügyi Minisztérium keretében működő Országos Halászati Felügyelőség tervek készítésével segítette az építkezést, és szakvéleményt mondott az elkészült javaslatokról. A halastavak építése alkalmával kétféle eljárást követtek: 1. természetes vagy mesterséges mélyedést csatornákon keresztül töltöttek meg vízzel; 2. vagy pedig völgyzárógátas halastavakat létesítettek. A tógazdálkodás fejlődésével azonban a nagyobb telepeken külön teleitetőket is építettek, amelyek megtöltése és a használt víz elvezetése szintén csatornákon keresztül ment végbe. A malmokkal összekapcsolt halastavakat Somogy megyében nehéz tipizálni. Festetich László szentai malmánál például a régi malomban létesítettek halastavat, és a malomcsatornán (=patakmedren) keresztül rendszeresen gondoskodtak annak megtöltéséről.

1

'" A csokonyavisontai Új malomhoz 1924-ben kapcsoltak halgazdaságot. A felső malomárok az új elrendezés szerint az egyik halastótól a malomfőig vezetett. A Rinya vizéből táplált babócsai halastó völgyzárógátas megoldással épült, azonban a tavak megtöltéséhez a hiányzó vizet malomcsatornából pótolták, és ide vezették le a felesleget is."

6 A Festetich birtokon, Dávodpusztán, a Cifra malom árkából duzzasztás segítségével vették ki a vizet, majd csatornán keresztül juttatták el a halastavakba. Azonban a tavak táplálásához a malomcsatorna vize nem volt elegendő, ezért az egyik mellékvízfolyást is felhasználták.

16 Somssich Miklós