Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Bodosi Mihály—Gyarmati Béla: Dr. Csorba József élete és működése (1789—1858)
annak megállapításai már nem feleltek meg a fordítás idején vallott felfogásnak. A munkához, számos egyéni megjegyzést fűzött s az újraírt részhez gazdag hivatkozási anyagot sorolt fel. 31 Élete egyik célja megvalósulásának, társadalmi helyzetének rendeződését jelentette az az értesítés, miszerint I. Ferenc 1834. május 30-án birtok, nagyszakácsi előnév, és címer adományozásával őt és egyenes ági leszármazottait nemesi rangra emelte. 3 " Az adományozásról szóló oklevelet október 20-án személyesen az alnádortól vehette át. 33 Az országosan elterjedt s gyakori halált okozó pokolvar okának és gyógymódjának kidolgozására az Akadémia pályázatot hirdetett. Csorba gazdag tapasztalattal rendelkezett e téren, ezért benyújtotta pályázatát „A magyarországi pokolvar, annak természete, okai és gyógymódjai'' címmel, mely a pályázat II. díját nyerte el, a közlés jogának átengedéséért ívenként még 4 aranyat kapott a díjon kívül. 34 1834-től Csorba szinte minden megyegyűlésen keresett okot, hogy a kórházépítést sürgesse. A megye viszont szeretett volna kibújni a kötelezettsége alól s ezért 1835-ben bizottságot küldött ki azzal a megbízással, hogy vizsgálja meg a Winkler alapítványból épült emeletes épület megyei kórházzá átépítési lehetőségeit. Csorba azonban meggyőzte a bizottság tagjait, hogy ez a megoldás sem a tulajdonos város, sem a megye számára nem előnyös, helyette közadakozásból építési alapot kell létrehozni, mint azt más megyék is tették. A megyének tágas és bővíthető, legalább 50 beteget befogadó, a megye gazdagságát reprezentáló kórházra van szüksége. 4- Küzdelem a járványok ellen és a kórhcizért (1836—1848) 1836-ban az egészségügyi katasztrófák sorozata szakadt a megyére. Alig szűnt meg az előző évről áthúzódott vörheny, Észak-Somogyot ellepte a kanyaró. Délről, Szlavóniából száj- és körömfájás lepte meg a Dráva környéki községeket, melyet csak kéthónapos küzdelemben lehetett megfékezni. A viszonylagos békés nyár után október 15-én Hobol ptisztán kolerajárvány tört ki, mely tíz nap alatt szétterjedt a szigetvári járásban, átcsapott Baranyába is. A fokozatosan szétterülő járvány 109 községet fertőzött meg, több, mint hatvanezer embert veszélyeztetve. A ténylegesen megbetegedettek számát 8193 főben összegezték a november végéig járványszerűen tartó megbetegedésből. A halálos végű esetek száma 1828 volt, mely az országos halálozási aránynál (3696) jóval kedvezőbbnek bizonyult a 22,696-os halálozással. 3 "' A betegség azonban ezzel még nem szűnt meg, de a szórványos és csökkenő halálozással járó esetei már nem keltettek riadalmat. Jelentésében Csorba főorvos újból hangsúlyozta, hogy az ilyenkor kötelezően előírt járványkórházak túlnyomórésze a kor igényeinek megfelelő ápolást, tapasztalata szerint nem tudott sehol nyújtani. Nem lehet tovább halasztani a megyei kórház építését. A februári megyegyűlés végleges határozatot hozott, miszerint Kaposváron közadakozásból nagyobb kórházat kell építeni. Az elmúlt hónapok szomorú emlékeinek hatása alatt a jelenlevők 640 Ft-ot adtak össze, elsőként Ocskay Pál lakócsai tiszttartó 100 forintot tett a kórházépítés alapjára. Megalakult a Kórházi Választmány is az alispán elnöklete alatt, mely az adományok kezelésével és az előkészületek megtételével segítette a mielőbbi építést.
