Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Bodosi Mihály—Gyarmati Béla: Dr. Csorba József élete és működése (1789—1858)

A Kórházi Választmány megbízást adott Windisch Jakab pécsi építésznek, hogy készítsen tervet egy 36 ágyas emeletes kórházépületre és novemberig terjessze a közgyűlés elé a tervet és a várható építési költségeket. A tervező már májusban bemutatta a tervét. A kastélyszerű középfolyosós épület emeleti részén 36 betegágy', a földszinten az orvos és házmester lakás, a szülőszoba és a kiszolgáló helyiségek, 2 elmebeteg cella kapna helvét. A költség 10 850 forint. Az alispán hivatalos formában szólította fel a főszolgabírókat, hogy indítsák meg a gyűjtést s arról negyedévenként számoljanak be. A megye tekintélyesebb birtokosaihoz az alispán levelet intézett, melyben tájékoztatta a címzettet a határozatról, felkérte, hogy ágyalapítvánnyal segítse a felépítendő kórház működését, tájékoztatva arról, hogy az az alapítványt tevő számára milyen jogokat biztosít. A vármegye ígérvényt is elfogadott, abban az esetben, ha az alapítványt tevő az éves kamatot mindaddig fizeti, amíg a 3000 Ft alapítványi összeg lefizetésre nem kerül. Az építés céljaira a pénzadományon kívül építési anyaggal, munkaerővel, fuvarral támogatást is elfogad a Választmány. A középbirtokosok kevés pénzadománnyal járultak az építési alaphoz, de természetbeni támogatást fuvart, munkanapot nagy számban ajánlottak fel. A farsang idején táncvígalmat szerveztek a kórházi alap javára, melyből 420 Ft gyűlt össze. 1837 novemberében Csorba újból részletesen kitért a köznép rossz egészségi állapotára. Panaszolta, hogy oly sok felhívása és oktatása alig mutat eredményt. Ennek az oka a tanulatlanság és a nagy-mérvű szegénység, nem kis mértékben erkölcsi lazaság is. Lelkészeknek, tanítóknak közigazgatási tisztviselőknek s nem kevésbé a birtokosoknak össze kellene fogni a helyzet javítására, mert az orvosi szó ehhez nem elég.

36 1838-ban: Központi Gazdasági Tanintézetek felállításáról értekezik a Gazdasági Tudósítások III. évfolyama 9. számában, mely segíthetne a nép alacsony színvonalú gazdálkodásán, csökkentené a szegénységet. Ezek a gondolatai nagyon összecsengenek Berzsenyi Dánielnek ilyen tárgyú művével: A mezei szorgalmatosság hazánkban..., melyben a falu számára szükséges nevelő tényező: lelkész, tanító mellé harmadiknak az orvost sorolta.

37 A következő évben „Az orvosi tapasztalcisról a tudományban" W. Zimmermann munkájának a fordításával foglalkozik, de ez a munkája kiadásra nem került, kézirata sincs. 1838- ban a vármegye közgyűlése levélben fordult az akkor Londonban tartózkodó Esterházy Pál herceghez, hogy a kórház számára jelképesen adja bérbe azt a telket, melyen azt felépíteni szándékozik. A Kismartonba küldött levélre azonban válasz nem érkezett.

3 A Kórházi Választmánynak Csorba főorvos felajánlotta, hogy a kiválasztott telket a maga és sógora Patzkó György karádi járásorvos nevére megvásárolják, a felajánlott építőanyagok elhelyezésére a herceg válaszának megérkezéséig átadják, hogy emiatt az építés késedelmet ne szenvedjen. A Kórházi Választmány a kölcsönt az építés utáni maradványból visszafizeti. 1839- ben a Czindery László elnöklete mellett működő Kórházi Választmánytagjainak személyes garanciája mellett az építkezésnek 1840-beni megkezdésére kért felhatalmazást, melyet a közgyűlés meg is adott. Az építés olyan gyorsan haladt, hogy november 2-án már azt jelentették a közgyűlésnek, hogy a falak állnak.

39 Az 1840-ről a következő év februárjában adott jelentésében Csorba jelenti,