Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Kanyar József: Könyv- és nyomdakultúra Dunántúlon a kései feudalizmus idején

KÖNYV- ÉS NYOMDAKULTÚRA DUNÁNTŰLON A KÉSEI FEUDALIZMUS IDEJÉN KANYAR JÓZSEF Az iskolán kívüli közművelődés területén mutatkozó XVIII. századi állapotokat áttekintve megállapíthatjuk, hogy az ellenreformációval induló kulturális törekvések a feudalizmus további erősítését szolgálták az országban. A falvak lelki gondozását, szellemi törekvéseit a helybeli egyházak alá rendelték. A század első évtizedeiben a plébániákat lábra állító törekvések a társadalmi osztályellentéteket is rendszerint tompító, egységes vallási ideológia szolgálatába ágyazva - a népiskolai oktatást is elsőrenden - e cél szolgálatába állították. De az iskola és az egyház nélkülözhetetlen kapcsolatára utalt az 1623-iiki komjáti kánonok egyik alaptétele is, amely szerint: az iskola az egyház veteményes kertje. Egy 1756-os canonica visitatio - idézte Madzsar Imre - a magyar és a német tanítóról is alapvető megjegyzésként mondta lényegében ugyanezt a protestánsokra nézve: A magyar tanító a parókia hatalmában van, állása a parókia, a német tanító állása pedig a községháza mellé van szervezve. („Hungaricus penes Parochiam, Germanicus in Domo Praetorio.")

1 Utalva arra, hogy a magyar tanítóikat elsősorban az egyház, a németeket pedig a község tartotta el. De nemcsak a tanítók, hanem a nép egyszerű fiai is, sőt maguk a földesurak sem tudták a vallási ideológia hatása alól kivonni magukat. Idézhetnénk Eszterházy Pál 1695. március 2-i végrendeletét, amelyben a „Tó melletti Szent Szűzről nevezett ferences atyáknak (Keszthely) több száz forintot hagyományozott" azzal a céllal, hogy „minél hamarabb mondjanak el 10 000 szentmisét" a lelkiüdvéért.

2 Ez a vallási ideológia azonban már kevésbé volt alkalmas az élesedő osztályellentétek leplezésére. A protestánsok elnyomásával az udvar legalább a vallási ideológia egységét kísérelte meg fenntartani; II. József azonban már rájött arra, hogy bármilyen vallási ideológia is alkalmas és jó ezeknek az ellentéteknek a tompítására. Bár a birtokos nemesség egy része - kétségen kívül - a hazai felvilágosodás képviselőjévé válik, mégis közülük is sokaknak a tekintetét elzárta a „világba tekintés" elől a feudalizmus hazai viszonyainak a horizontja. Igazságként mondta ki Csokonai Koháry Ferenchez - 1798-ban - írt levelében: a falusi életet irányítók „egynéhány béreseket és szántóvetőket el tudnak igazítani", de többre már nem futja az energia. A tudatlanságból „későn ébredő", a „későn szabaduló fogoly árvamadár" (Pálóczi-Horváth szavai) - azaz a nép - így maradt továbbra is olyannak, M 7