Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Géger László: A tanácsok megalakulása Somogyban (1950. augusztus 15.-október 22.)

seta János, aki az ideiglenes bizottságnak is tagja. Ez azt mutatja, hogy a vb-,, belül megszilárdult a káderhelyzet, kialakultak a státuszok. Tag továbbá a DÉFOSZ járási titkár és a mezőgazdasági osztály egy dolgozója. Hogy mennyire korlátozottaik voltak a tanácsok anyagi lehetőségei, ezt jól példázza az a tény, hogy szeptemberben a fonyódi járási tanácsban széles körű bércsökkentést kellett végrehajtani. Mindez különösen elgondolkoztató akkor, ha figyelembe vesszük, hogy augusztus 15-én alakult meg a tanács. Szeptember 22-én 8 alkalmazott, köztük 1 főelőadó és 4 előadó bérét csökkentették, mert ,,a korábban megadott keret nem állt rendelkezésre".

30 A személyi feszültségek, a szűkös anyagi források természetesen az érdemi intézkedéseket és a tanács hatékonyságát is nagy mértékben behatárolták. Szeptember 29., 7. ülés A járásban még egy hete teljes erővel folyt a négyirányú agitáció: - tan ács választás, - terménybegyűjtés, - tsz-alakítás, - békekölcsönjegyzés. A vb-ülések témái is mindig e négy kérdésből adódnak, kiegészül mindez az őszi mezőgazdasági munkák megvitatásával, alkalmanként személyi és káderkérdésekkel, pénzügyi vitákkal (adóbehajtás). Elvétve, a megalakulást követően előfordulnak közellátási kérdések, később - ahogy előtérbe kerülnek a terménybegyűjtés gondjai - egyre kevesebb energia és idő jut más témakörökre, és a járási vb munkája egyre jobban hasonlít a többi járás munkájához. Mindez azt eredményezte, hogy a választásokig, majd azt követően a falusi lakosság csak az adó- és terménybeszolgáltatás révén érintkezett a tanácsokkal, azok munkáját nem érezte magáénak. Nem érezte, hogy a tanács érte és a tömegekért dolgozik, így a közigazgatás kifejezetten zaklató jellegűvé vált. Gazdasági eszközök híján előtérbe kerültek az adminisztratív módszerek (felmentés, feljelentések, letartóztatások, büntető eljárások), ez a tömegek és a tanácsi vezetés eltávolodásának veszélyét rejtette magában. Az első jelek a begyűjtés és a szállítási szerződések megkötésének szabotálásában mutatkoztak meg. A vb-elnök szeptember 8-án számol be először arról, hogy a „földművesszövetkezetek eddigi munkája a szállítási szerződések megkötésével kapcsolatosan a nullával egyenlő".

31 (Az előírt mennyiség 206 vagon burgonya volt, ehelyett 2 vagon burgonyára kötöttek szállítási szerződést.) Bár a járás a gabonabegyűjtésben a megyében első, burgonya- és kukoricabegyűjtésben a lemaradást egész hónapban nem tudták csökkenteni. Szükségszerű volt a szabályozók változtatása, enélkül a korábbi eszközök (elszámoltatás, agitáció) már nem ígértek sikert. A szeptember 29-én bejelentett új szabályozás szerint a parasztgazdák köztük a kulákok is - önállóan köthettek szállítási szerződést, és ezt kifejezetten ösztönözték is, hiszen a tanács ettől várta az előrelépést. A kulákoktól jelentős tételek szállítását várták. A jegyzőket felkérték, hogy az 5 holdon jelüli gazdákat egyeztetésre hívják be, és hívják fel figyelmüket, hogy „a népgazdasággal szemben erkölcsi kötelességük, hogy feleslegüket október 14-ig rendezzék".

32 Hogy a begyűjtés mennyire húsbavágó kérdés volt, és az ütemtervek mi-