Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Géger László: A tanácsok megalakulása Somogyban (1950. augusztus 15.-október 22.)

Ferenc „A tanácsválasztások napjáig fejezzük be az őszi gabonavetést" című cikke szintén országos mozgalmat indított. A begyűjtés és a verscnymozgalom a továbbiakban is központi kérdés maradt, mindez a kor arculatára országosan is jellemző. Táviratot azonban csak Fonyódról küldtek. Ez már érzékelteti azt a harcos, célratörő kiállást, azt a becsvágyat és versenyszellemet, amely a fonyódi vb munkáját a továbbiakban jellemezte. A munkaszervezés kedvelt formája a versenymozgalom volt, a begyűjtést kizárólag ebben a formában szervezték. Minden megye versenyben állt, megyén belül versenyben álltak a járások, járáson belül a falvak, de az egyes községek és járások megyén kívül is versenyre hívták ki egymást. Bár a nyári mezőgazdasági munkák soha nem látott rövid idő alatt végződtek el, a termény-begyűjtésben Somogy az utolsó három megye közt végzett. Ez a tény a tanácsszervezésben is meghatározta a megye vezetésének hozzáállását a problémakörhöz. A Somogy Megyei Tanács első ülése június 15-én, a második szeptember 21-én került sorra. A két tanácsülés között mintegy három hónap alatt 15 vbülést tartottak, augusztus 15-én pedig megalakultak a járási tanácsok és a Kaposvári Városi Tanács. A harmadik megyei ülés 1950. november 3-án ült össze, és szintén történelmi jelentőségű munkája volt, hiszen a két ülés között megalakultak a helyi tanácsok. Somogy megyében 1 városi és 8 járási tanács alakult 649 taggal, 328 póttaggal és 99 vb-taggal. A 2. megyetanácsi ülésre a járási tanácsok községenként összeállították a tanácstagok, póttagok és vb-tagok számát. Ennek eredményeként 9058 tanácstag és 4624 póttag, közülük 1701 vb-tag megválasztását vették tervbe. A járási tanácsok megalakulása után 12 község kérte közigazgatási egyesítését, melyet a BM engedélyezett. Ezen túl a járási tanácsok véleményezése alapján 17 községben összevont tanács létesült úgy, hogy 7 esetben kettő, 1 esetben három község alkotott egy tanácsot. A helyi tanácsok megalakulása után 115 körjegyzőség helyett 243 községi, ill. helyi tanács látta cl a közigazgatást. A megyei tanácson a következő fontosabb osztályok kerültek felállításra: a legfontosabb osztály a pénzügyi osztály volt. A tanácsrendszer előtt külön pénzügyi igazgatás működött, ezért nehezen illeszkedett be a tanácsi keretbe. Legfontosabb feladata az adók beszedésének irányítása volt. 1950-ben országos kampány indult a kulákok, nagykereskedők, vendéglősök adóelszámoltatására. A pénzügyi osztály már a kampány előtt rendelkezett az adóbehajtásról, ennek következtében 2 millió forinttal több adót hajtottak be, amely a megye adóbevételét 50%-al emelte. A második legfontosabb osztály az igazgatási osztály volt, melynek legfontosabb munkáját a begyűjtés szervezése adta. Külön begyűjtési osztály csak 1951. január 15-én alakult, amelyre az Élelmezési Minisztérium 200 033'1951. számú körlevele adott utasítást. A mezőgazdasági osztály feladata a tsz-szervezés, a betakarítás és a tagosítás volt. A terv- és statisztikai osztály legfontosabb feladata a beruházások tervezése. Az építési osztály működésének eredményeként a megyében 73 gabonagyűjtő raktár, 25 szövetkezeti bolt, több bekötőút és 5 híd épült. Az oktatási osztály feladata a munkás-paraszt fiatalok továbbtanulásra ösztönzése volt. Ennek eredményeként 1950-ben a megyében a továbbtanuló fiatalok megoszlása a következő volt: 38% munkás, 42% paraszt és 20% egyéb származású. A 160/1950. (VI. 14.) MT sz. rendelet 1. §