Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Géger László: A tanácsok megalakulása Somogyban (1950. augusztus 15.-október 22.)

(z) bekezdése alapján Fejér, Somogy, Tolna és Zala megyében Összevont ipari és kereskedelmi osztályt szerveztek, később Somogyban ennek különválasztására is sor került. Az MDP Somogy Megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának ülésein a témák a tanácsülésekkel azonosak: mezőgazdasági munkák, terménybcgyűjrtés. Júniustól az első napirendi pont mindig a begyűjtés, szeptember 12-től a tanácsválasztások is napirenden vannak egészen október 26-ig, ekkor átfogó téma a választások értékelése és a párt parasztpolitikája. A Fonyódi Járási Tanács V. B. első ülésének első témája a „kulákok" elszámoltatása volt. Erről született az első határozat: a vb négy tagú „közigazgatási csoportot" állított fel, melynek feladata a járás területén lévő összes jegyzőség ellenőrzése volt a kulákok elszámoltatásáról. A begyűjtés - mint a legtöbb mezőgazdasági munka - személyekre lebontott ütemtervek szerint történt, amely minden egyes parasztgazdaságnak előírta a kötelezően (ún. A és B jegyre) beszolgáltatandó terménymennyiséget az egyes növényekből. A beszolgáltatás teljesítéséről gazdaságonként el kellett számolni, ezt egységes központi elképzelés alapján a legtöbb járásban ún. „kulákelszámoltató bizottságok" végezték. A fonyódi járásban - a megyében egyedülálló módon - a kulákok elszámoltatását nem kulákelszámoltató bizottságok, hanem a közigazgatási csoport végezte A kulákelszámoltató bizottság (amelyből járásonként négyet szerveztek) sorra járta a kulákok házait, és azon kulákoktól, akik kötelességüket nem teljesítették, noha volt terményük, a tervben szereplő mennyiséget azonnal behajtották. A kulákelszámoltató bizottságot a megyei vb irányításával szervezték meg, azok működését mindenütt ún. ellenőrző bizottság egészítette ki. Ezzel szemben a közigazgatási csoportot a fonyódi vb saját elképzelései alapján szervezte meg, és működése elsősorban a községi jegyzőségek ellenőrzésére irányult. Mivel - mint arról a későbbiekben részletesen is szó lesz - a járási vb-lk munkáját gyakran jellemezte a felsőbb utasítások szolgai végrehajtása, továbbá a kulákelszámoltató bizottságok működtetése nem volt ideális megoldás, a fonyódiak önálló kezdeményezése önmagában is dicsérendő. Augusztus közepén a járás a gabonabegyűjtésben második a megyében, a közigazgatási csoport működésével első helyre lép elő. A felszabadulás konkrét elvi agrárprogram nélkül találta az MKP-t, még közvetlenül a felszabadulás után következő években sem dolgozott ki a párt komplex, minden részletre kiterjedő programot. Ez a program csak 1948 tavaszára készült el,

1 és az egyesült munkáspárt agrárpolitikájának is alapjává vált.

2 Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése - elméletileg - a lenini szövetkezeti tervre épült. Lenin a kisárutermelő parasztgazdaságokat modern szocialista nagyüzemmé kívánta átalakítani annak figyelembevételével, hogy egy, a földesúri nagybirtokot szétzúzó demokratikus agrárátalakulás után, a szabad földön, önkéntesen, demokratikus körülmények között szerveződő kisparaszti gazdaságok még képesek a termelés fejlesztésére.'

5 A megyei pártbizottság az 1948-as év negyedik negyedévi munkatervében a lenini elveknek megfelelő programot fogadott el: „A szövetkezeti mozgalomban továbbra is óvakodni fogunk az erőszakosságtól, a baloldali elhajlásoktól, de következetesen harcolunk a jobboldali opportunizmus ellen is, és egyben