Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tilkovszky Lóránt: Aktion „Volksgrundbuch". A Deutscher Schutzbund illegális akciója a magyarországi németség statisztikai adatfelvételére 1927-ben

mivel azokban a német községekben, ahol voltak bizalmi embereik. A romániai németség felmérését Loesch 1928-na irányozta elő. Főleg a Szatmár vidék és Máramaros, valamint a Bánát Romániához tartozó része vonatkozásában látta ennek szükségességét, az erdélyi szászak viszonyairól ugyanis megfelelő ismeretekkel rendelkeztek. E közelebbi terveken túlmenően távlati tervként szerepelt, hogy minden országban, ahol németek élnek, így a Szovjetunióban is, történjék róluk részletes országos felmérés, az illető kormányok tudta nélkül, ezen országok hivatalos statisztikáit német szempontból felülbírálva, mégpedig azon döntő szempontból, hogy a Deutscher Schutzbund által szorgalmazott ezen statisztikai felvételek során németnek minősítendők a már asszimilálódott német származásúak is. Ennek alapján rajzolandó meg országonként a német néptalaj (deutscher Volksboden) térképe, amely ily módon - a hagyományos néprajzi térképektől eltérően - sokkal nagyobbra kerekíti a német településterületeket, könnyebben kapcsolatba hozza azokat egymással, jobban kimutatja az elszakított területek németségének (Grenzlanddeutschtum) az összefüggő német „néptalajhoz" tartozását, illetve szigetszerű települtség esetén (Iniseideutschtum) megalapozhatja igény támasztását területi autonómiára. E német „néptalaj-térképek" készítése (Volksbodenkartographie), amelyek nem voltak ugyan politikai térképek, de a német expanziós törekvéseket igen jól mutatták, s azok várható politikai következményeit sejtetni engedték, megjelenésükkel és terjesztésükkel minden országban mint „pángermán térképek" - sok izgalmat és nagy felháborodást keltettek a következő években. így Magyarországon, ahol a „csonka-országnak" elsősorban nyugati határszélét (Sopron, Szombathely, Kőszeg, Mosonmagyaróvár és más városokkal), de a Dunántúl nagy részét, ha ugyan nem egészét is, veszélyeztetve látták.

11 Loesch elképzelései szerint, amelyek a Deutscher Schutzbundnak 1927 januárjában a német külügyminisztériumhoz benyújtott memorandumából ismerhetők meg,

10 községenkénti német állományfelvételről van szó, a Lengyelországban alkalmazott kérdőív - szükség esetén a más országok körülményei szerint módosítandó, de az egységes kiértékelést feltétlenül biztosító - felhasználásával. A kérdőív kiterjed a község lakosainak számára, nemzetiségi megoszlására, nemenként; a lakosok életkorára, vallására, a születések és halálesetek számára, a családok átlagos gyermekszámára nemzetiségenként; a népbetegségekre, a himlő elleni oltásra; az iskolaviszonyokra (az iskola fajtája, az osztályok száma, a tanítók és a tanulók száma, a tanítási nyelv, a tanulók egészségi viszonyai), a községbeli egyesületek nevére, fajtájára, különleges feladatkörére, tagjai számára; a lakosság foglalkozási megoszlására (mezőgazdaság, ipar, kézművesség, egyéb) ; a mezőgazdasági birtok nagyságára (7 holdig, 20 holdig, 20 hold felett, s összesen); a föld évi átlagtermésére, terményfajtánként; az állatállományra, fajtánként; a takarékpénztárakra, szövetkezetek fajtáira (nevük, tagjaik száma, befektetett tőkéjük), az agráripari, ipari, kereskedelmi vállalatokra (befektetett tőke, munkások és alkalmazottak száma, évi termelés, fő bevásárló ill. piacterületeik); az átlagos bérviszonyokra, a szociálpolitikai berendezkedésekre; s végül a község rövid településtörténetére is.

u A teljesen vagy részben német lakosságú, illetve kisebb vagy nagyobb mértékben már asszimilálódott helységek kataszterbe vett adatai megyei, majd