Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tilkovszky Lóránt: Aktion „Volksgrundbuch". A Deutscher Schutzbund illegális akciója a magyarországi németség statisztikai adatfelvételére 1927-ben

A német-magyar együttműködés az európai status quo megváltoztatá­sának, Európa újjárendezésének előkészítésére kezdettől fogva nem volt azon­ban zavartalan. A magyar kormány már 1922 őszén felfigyelt arra, hogy a Deutscher Schutzbund a baráti Magyarországon élő németek irányában is a „vé­dőmunkának" (Schutzarbeit) hasonló módszereit veszi alkalmazásba, mint az ellenséges beállítottságú országok német kisebbségei vonatkozásában teszi. Egye­lőre azonban a berlini magyar követtől, Emich Gusztávtól kezdve - Telekin és helyettesén, Bapp Antalon keresztül - egészen a Magyar Statisztikai Társaság részéről németországi tanulmányutat tett Buday Lászlóig és Kovács Alajosig úgyszólván mindenki messzemenően nagyobb jelentőséget és hasznot tulajdoní­tott a Deutscher Schutzbunddal való együttműködésnek, mint bizonyos zavaró momentumoknak.' így annak, hogy Loesch nemcsak általában fogja pártját a magyarországi németség iskolaügye rendezésének, számára kulturális egyesület engedélyezésének, hanem kifejezetten a Bleyer Jakab és Gündisch Guidó ve­zetése alatt álló volksdeutsch irányzattal épít ki kapcsolatokat, amely még jó ideig nem fordul ugyan szembe a politikai magyar nemzet felfogással, sőt ah­hoz való hűségét ismételten hangsúlyozza is, mégis egyre inkább magáévá teszi a német népközösség, a német néppolgárság gondolatát. Hamarosan megsejtik azonban magyar részről az akkor még csak némileg bizonyítható valóságot: már az 1920-as évek első felében Németországból pénzelik a magyarországi német­ség volksdeutsch irányzatát; Bleyer a birodalomból kapott pénzen alapítja meg és tartja fenn mozgalmának szócsövét, a Sonntagsblattot, valamint az ezt és más kiadványait előállító nyomdát; németországi gazdasági szakemberek készítik elő, Németországból érkező diákcsoportok propagálják a volksdeutseh irányzat kü­lönálló német gazdasági szervezeteinek kiépítése kísérletét; titkos németországi ösztöndíjak juttatásával segítik elő a magyarországi német népiségi harcosok (Volikstumskämpfer) kiképzését a volksdeutseh mozgalom (Volksdeutsche Be­wegung) számára; sőt a német külügyminisztérium titkos fOndjaiból fedezik 1926-ban Bleyer képviselővé választásának költségeit is. ,s A Deutscher Schutzbund ösztönzésére egyes országokban az ott élő né­metség volksdeutseh - tehát a politikai határokra való tekintet nélkül egységes német népközösség eszméjét valló - irányzatai részéről már 1926-ban megindul­tak bizonyos statisztikai felmérések a fontosabb német településterületek vonat­kozásában, azzal a céllal, hogy arra alapozva tehessék meg igénybejelentésüket a német birodalmi kormány által a külföldi - elsősorban kelet- és délkelet­európai - németek számára ekkoriban elhatározott 30 millió márkás nagysza­bású hitelprogramból (Ost-Sanierung = OSSA) való részesedésük tekinteté­ben, így már ez évben történt Lengyelországban egy illegális statisztikai felmé­rés a Posen és Pomerellen, illetve Galícia területén élő németek demográfiai, gazdasági, kulturális viszonyairól, amit már csak ki kell egészíteni más lengyel­országi területek német lakossága adatainak felvételével, valamint Jugoszláviá­ban, Horvátország és Szlovénia területének németségére vonatkozóan. A Deut­scher Schutzbund tervbe vette, hogy a következő esztendőben, azaz 1927-ben, teljessé téteti a jugoszláviai felmérést a még hátralévő területek németjei, főleg bánáti és bácskai németek adatai begyűjtetésével, valamint elvégezteti a magyar­országi németség viszonyainak statisztikai felmérését. Loesch már régebben be­szélt erről Bleyerrel és Gündischsel, akik 1926-ban foglalkoztak is már ilyes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom