Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)

haza."

8 November 14-én a késő délutáni órákban az 52 tisztből és a közel ezer főnyi legénységből mindössze 30 tiszt és 300 katona érkezett Kaposvárra.'

1 A másik zászlóaljat az osztrákok csellel, Bruckban teljesen kifosztották, mialatt parancsnokaikkal a város állomásparancsnckságán tárgyaltak.

11

' Adorján József főhadnagy a 31. rohamzászlóalj alárendeltségében érkezett a határig. A katonák rendezetlen tömege megrohanta az induló szállítmányokat, vad lövöldözés közepette próbált mindenki helyet és igazságot keresni magának. Gráznál az osztrák nemzeti gárdisták akarták elvenni a fegyvereiket, mivel a'tól féltek, hogy a várost feldúlják. Itt, a határhoz közel ugyanis a legénység jelentős része megszökö't. „Most már mondhatnám, hogy kérni kellett a legénységet, mert már otthon érezte magát. Eddig, míg ránk volt utalva, ha nem is fegyelcmtartás végett, de a bizonytalanság érzete szófogadást tanácsolt nekik."

11 1918 karácsonyáig Kaposváron Somogy és Tolna megyéből 10 590 fő, volt honvédségi egyén szerelt le. A 44-es közös ezredbeli katonákból 5 828 fő, valamint 12 570 egyéb közös csapattesthez tartozó személy szerelt le, illetve adta le a felszerelését. Természetes ez csak egy hányada volt a szolgálatot teljesítőknek, mivel sokan „útközben" önállósítva magukat, a felszerelésükkel, és így a fegyverükkel is hazatértek.

12 Gyakorlatilag 1918 karácsonya előtt két héttel befejeződött a tömeges leszerelés és azután már csak kisebb csoportok, főleg szervezett keret nélkül jelentkeztek. November elején a polgári kormány hadügyminisztere a Déli Vasút igazgatójával egyetértésben úgy rendelkezett, hogy az olasz frontról naponta érkező 10-12, egyenként mintegy 2-3000 katonát szállító vonatot, a fővárosi torlódás elkerülése végett más vonalra terelik. így a ,, . . . vonatok nagy részét a gyékényes-újdembóvári vonalra irányítják, és Újdombóváron a katonákat rendeltetésük szerint szétosztják. így a vonatok a hazaözönlő katonák cgyharmadrészét szállítják csak Budapestre." A katonák élelmezését Csáktornyán, Gyékényesen és Nagykanizsán biztosítják.

13 Az intézkedésben a gyakorlati megoldást a nagyarányú félelem is diktálta. A fővárosi burzsoázia és a politikusok is megijedtek az egyre riasztóbb vidéki fegyveres támadásokról szóló híradásoktól. Somogyban november 9-én a Nemzeti Tanács Kaposvári Bizottsága közöké a főisránnal, hogy a megye földbirtokosait és a vagyonos lakosságot szólítsa fel adakozásra, „az átvonuló hazatérő katonaság élelmezéséhez".

14 A főispán még aznap megfogalmazta körlevelét, melyben a legfőbb indok, a közrend biztonsága volt.

i:> „Legfontosabb most, hogy a közrend és a tömegesen átvonuló sokat szenvedett katonáink élelmezése biztosíttassék.. . . Lia nem sikerül a nemzetőrséget megszervezni és a hazatérő katonáinkat élelmezni, akkor a közrend, a vagyon és életbiztonság veszélyeztetve van." Befejezésül szinte kötelességszerűen felszólítja, figyelmezteti az adakozásra a tehetős polgárságot, mert: „Minden halogatás, késedelem veszélyt jelenti" Közben azért is vált élessé a helyzet, mivel a Kaposvári Nemzeti Tanács egy héttel korábbi hasonló felhívása eredménytelen maradt. A november 3-i ..Kiáltvány Somogy vármegye közönségéhezi" a következőket tartalmazta: „Ne várjon a közönség újabb utasításokat, minden óra késés sohasem pótolható bajok forrása lehet. Legyek meg azonnal a legmesszebbmenő intézkedéseket, mert ha