Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)
ez megtörténik, akkor a sokat szenvedett magyar katona nem válik pusztító martalóccá s a lakosság élet- és vagyonbiztonsága nem lesz veszélyeztetve." Különben felszólítja a lakosságot a polgárőrség megalakítására, amelynek feladata a bel rend biztosítása lesz. 16 Még aznap felhívásban fordult a Kaposvári Nemzeti Tanács is a katonákhoz. 1 ' ..Katonák! Testvéreink! Ezekben a nagy történelmi időkben, midőn az önálló, független Magyarország megteremtésének fenséges munkája megkezdődött, arra hívunk fel benneteket, hogy kaszárnyáitokba térjetek vissza és a lcgpéldásabb fegyelmet tartsátok meg. Engedelmeskedjetek tisztjeiteknek, kik a világháború négyéves borzalmai közepette veletek együtt szenvedtek és küzdöttek, tartsátok fenn a rendet és védjétek meg polgártársaitok élet- és vagyonbiztonságát. Felhívjuk azon szabadságolt katonatcstvéreinket, kik Kaposvárott tartózkodnak - bármely csapattesthez tartoznak is - jelentkezzenek azonnal a közrend fenntartása céljából polgárőri szolgálatra a Baross utcai laktanyában. Ez tartozó kötelességtek, ezt követeljük tőletek a haza nevében. A Kaposvári Nemzeti Tanács." A felhívás alig eredményezett egy alcgységnyi önkéntest. Közben a katonák közül sokan „fegyverrel, lőszerrel és teljes felszereléssel érkeznek haza, melynek beszolgáltatását megtagadják, azokat potom áron elvesztegetik" - írta a főszolgabíróknak a hadügyminiszter, az 1918. november 14-i táviratában. Az egy rend kincstári ruhán kívül a fegyverét csak a nemzetőri szolgálatot vállalók tarthatják meg, különben november 15-ig, azaz másnapra le kellett ad ni ok vagy el kell venni tőlük, hangzott a táviratban. Ezt az. amúgy is nehezen végrehajtható intézkedést az alispán ti/ nappal meghosszabbította és a szövegét Hirdemény formájában közzétette. 18 Természetes, hogy minden állam, így a fiatal polgári demokratikus Magyarország is a belső rendre, a nyugalomra törekedett. Saját katonai ereje nem volt, a régire nem, vagy alig támaszkodhatott. Pedig születése első percétől kezdve nemcsak a belső nyugtalanság okozott gondot, hanem a határainál megjelenő, rddig csak kismértékben meglévő nemzeti, nemzetiségi szökött katonák és fegyveresek egyre szaporodó létszáma is. Csurgóra október 30-án az éjjeli órákban a A4, gyalogezred pótzászlóaljától 6 tiszt és 100 legénységi katona érkezett a szökött katonák elfogására, összegyűjtésére. Közülük 5 tiszt és 75 katona a megye, illetve a járás határát, a Dráva mentét biztosította a horvát területről egyre nagyobb számban jelentkező ún. „zöld káderek", a fegyveres katonaszökevényeik rablásai ellen. 11 ' Októberben már magyar, somogyi „zöld kádcrck"-kci is találkozhatott a lakosság. Igaz, ezek sokkal bátortalanabbak voltak és többségüknek még a fegyver sem állott rendelkezésére. Meggyest Ferenc csákányi lakos 1968-as visszaemlékezésében elmondotta, hogy Szalay György és Tóth György katonatársaival elhatározták 1918. október 10-én, hogy megszöknek az olasz frontról. „Sikerült is minden baj nélkül hazajutni. Néhány hétig a somogyzsitvai szőlőhegyen és a környező erdőkben bujkáltunk. Csak november 4-e után merészkedtünk ki az utcáira, amikor hírét hallottuk a budapesti forradalmi megmozdulásoknak."' 10 A tisztek a laktanyákban az egymást érő sokszor ellentétes hírek hatására minden katonát, aki haza akart térni, meghatározatlan időre szabadságoltak. Ekkor a könnyebb ellenállás ez volt, mivel a többségük később úgyis megszökött volna. A laktanyák kiürültek Kaposváron is, és csak az altisztek, a né-
