Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Bősze Sándor: A Csokonya-vidéki Népnevelési Egylet története
idős Szalóky Dániel: „Az egyletnek volt egy könyves szekrénye mintegy 200 kötet értékes könyvvel." Az egyesület népművelő munkája az elméleti jellegű tevékenységen túl gyakorlatiasabb formákra is kiterjedt, ahol is az előadásokon megfogalmazottakat igyekeztek a hétköznapi életben is alkalmazni. Már említettük, az 1874. szeptember 25-i közgyűlésen elhangzott előadást, mely takarék?nagtárak szervezésére buzdított. Ekkor döntött úgy a tagság, hogy az ilyeneket létesítő községek 8%-os kamatra kölcsönt kapnak az egyesülettől. Az akkori titkár, Barla Szabó József volt a gondolat egyik leglelkesebb híve. A szervezkedés megindult és „több helyen, pLéldának] o[káért] Csokonyában, Visontán, Rinyaújlakon, Görgetegen virágzó állapotra jutottak, nem kis segítségére a szűkölködőknek. J/í Az 1870-CS évtized közepétől próbálkoztak a dohánytermesztéssel. Visonta „néhány dohánytermesztő lakosa kiállítást [is] rendezett a gyűlés alkalmával". 00 Néhány évi kísérlet után azonban felhagytak vele a környékbeliek. Főképp a téli szabadidő gazdaságosabb kihasználása érdekében szerették volna a háziipar elterjedését. Segítségükre sietett a Nagyatádi Gazdakör és felajánlott évi 30,frt-ot. Az első kiutalt összegből Vecsei Sándor és Rajnik István elment Csurgóra 3-3 hétre a tanítóképzőbe háziipart tanulni. 56 A jó szándéknak azonban nem sok eredménye lett. Nagyobb sikerrel járt az 1899. november 15-i közgyűlésen hozott határozat: Máthé Lajos visontai leikész teiszövetkezetekröl szóló előadását követően egy 12 tagú bizottságot alakított annak érdekében, hogy Csokonya, Visonta és Rinyaújlak községek közösen létesítsenek egyet. Három évvel később Fónay Ágoston jelentése sikerről számolt be. A tagok száma meghaladta a 30-at. A cégbejegyzés is megtörtént. A szükséges helyiséget, eszközöket és gépeket beszerezték, és „ . . . ott oly tetemes tejmennyiség lett értékesítve, amiért azelőtt alig kaptak az egyes gazdák néhány forintot"." Márciusban és áprilisban például 1022,36 K bevételük volt. Arany Bálintnak a kisiparosok nehéz helyzetével foglalkozó előadása 58 után elhatározták, hogy elősegítik egy iparoskör alakítását. A törekvéseket azonban nem kísérte szerencse. A legjelentősebb társegycsület-alakításuk a Csokonyai Polgári Olvasókör 1869-es létrehozása volt. 51 ' Céljuknak a műveltség, az olvasási kedv és a politikai tájékozódás fejlesztését tekintették.'' 0 A természettani, csillagászati, gazdaságtani előadások és az irodalmi felolvasások mellett kivették a részüket a Kossuth- és a Széchenyi-szobrok felállításában, az utcai világítás kiépítésében. 650,- frt-os kölcsön felvételével lehetővé tették, hogy száznál is többen elutazhassanak Budapestre a millenniumi kiállításra. Jótékony adakozással segítették például a csángók hazatelepítését, a tűz- és árvízkárosultakat, a 48-as honvédek menházát, a tüdőbeteg-szanatóriumot stb. A népnevelési egylet vezetőségével szinte azonos tisztikar sokat tett természetesen a könyvek gyarapításáért is. 400 kötetet sikerült összegyűjteni. A „kárhozatos és veszedelmes tanokat hirdető szocialisták és communisták" műveit is megvették. 01 Segélyezések Ha végigtekintünk az egyesület szociális-népjóléti gyakorlatán, akkor is egy sokrétű gyakorlat képe rajzolódik ki. A legjelentősebb az iskolás gyermekeknek nyújtott pénzbeli segélyezés volt. 02
