Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Bősze Sándor: A Csokonya-vidéki Népnevelési Egylet története
kccllcncs dolgozatát olvasta fel. A kérdés súlyára való tekintettel 1000 példányos kinyomtatását határozták el. 1898-ban folytatta Szabó Kálmán a szocializmusról szóló gondolatait, ennek semlegesítésére a nevelést javasolva. Máté Lajos 1902. május 8-i előadása a népneveléssel foglalkozott. A lótenyésztésről szóló, vetítéssel egybekötött előadásra hívták meg 1903-ban Csabai Kálmán szentimrei gazdasági segédtanárt. Ezt követően csak öt év múlva jöttek össze, hogy meghallgassák Kádár Károly csakonyai állatorvost a fertőző állatbetegségekről. Az 1910-es közgyűlésen a somogyszentimrei gazdasági iskola igazgatója, Bolgár Dezső a talajnemekről, az istálló- és műtrágyákról, valamint a föld helyes megműveléséről beszélt. A közgyűlési jegyzőkönyv (1913. febr. 11.) utolsó előadását Vásárhelyi Ernő cschberki intéző a műtrágyák alkalmazásáról tartotta, továbbá ismertette a kaposvári MIR béruradalomban folyó földbeoltási kísérletet, majd pedig a peronoszpóra és a szőlőmoly elleni permeteyjsi módokat. A népnevelési egylet első alapszabálya is alapkérdésnek tekintette a saját könyvtár létrehozását. Először azonban, a kezdeti nehézségek után, 1873-ban foglalkoztak a megvalósítás gyakorlati lépésével. 51 Ekkor 72,56 frt „folyóvá tehető" pénzből 10,- frt-ot a könyvtáralapításra biztosítottak. A következő évben 8 pedagógiáival, közgazdasággal, állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel és trágyázással foglalkozó művet vásároltak, egynémelyikből 5 példányt is, hogy más községekbe is tudjanak adni. Ugyanakkor a további gyarapításra 12,- frt-ot tartottak fenn. 1875-ben 10 példányban megvették a Sertéstenyésztés c. munkát, megrendelték a Gazdasági Néplapot, ill. a Vasárnapi könyvtárat. A szorgalmas iskolások jutalmazására pedig beszereztek 100 kötetet. Átvették a Dráva vidéki Olvasókör könyvtárát, a rajta lévő 50,- frt-nyi teherrel. A következő esztendőben természetrajzi művekkel növelték könyvtári állományukat. 1878-ban Kovács József indítványa alapján elfogadták, hogy az egyesület kezdeményezze a népiskolai könyvtárak alapítását. Kovács, Szalóky és Vecsei részvételével bizottság alakult a feladat megoldására s egyben a megfelelő gyermek- és ifjúsági művek beszerzésére. Az 1879-es közgyűlésen már beszámolhattak az első kötetek szétküldéséről, valamint arról, hogy a rendelkezésükre álló 24,- frt felhasználása előtt az összes tanító véleményét kikérik. A központi könyvtár gyarapodására utal, hogy könyveiről listát készítettek. 1880-ra a könyvtár rendezése és katalogizálása is elkészült. Ezzel egyidőben elhelyezték a Széchenyi Antal által adományozott 46 kötetet. A számadásukban szereplő pénzösszegek, valamint a jegyzőkönyvben rögzített ajándékok azt mutatták, hogy az iskolai könyvállományok is növekedtek. 1883-ban az egyesület könyvtárának lajstroma is 106 művet sorolt fel. 52 A tervszerű és a lehetőségekhez képest bőkezű állományfejlesztési tanúsította, hogy 1888-ban az egylet könyvtárának jegyzékelésére egy négytagú bizottság vállalkozott. Elkészülte után a lajstromot kinyomtatták. Ekkor 7 református, izraelita és katolikus népiskolában már 669 kötetet használhattak a tanulók.'" A megnövekedett igényeknek megfelelően - 1901-ben a Gazdasági Néplapot tovább járatták, mert e „ . . . kis lapból kisbirtokos gazdáink a kertészet, szőlészet, mezei gazdálkodás, állattenyésztés, tejértékesítés, méhészet köréből stb. a mai viszonyoknak megfelelő s előnyösen felhasználható útbaigazítást, tájékoztatást és oktatást nyerhetnek. Ezen gazdasági lapok a népnév [elési] egylet tagjai között - az érkezési és továbbítási időt jelző boríték mellett - hónaponként körútra bocsájtatnak". Végül is 1928-ban ezt írhatta az
