Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Bősze Sándor: A Csokonya-vidéki Népnevelési Egylet története

mal ehhez a formához. A tizenhét előadó sorát Bokor Sándor kezdte. A Mi teszt az emberi emberré c. (1871. febr. 1.) felolvasása oly nagy sikert aratott, hogy az egyesület elvállalta a szöveg kinyomtatását. A tartalmas munkák széles körben való terjesztése érdekében ezek kiadását is megkezdték. Molnár István Egy kis szemle a-Y erkölcsi nevelés felett c. (1871. nov. 22.) értekezését is alkalmasnak tartották a terjesztésre. A természettudományi témákat Horváth Antal Erőtan c. (1872. nov. 15.) felolvasása indította. Ugyanezen a közgyűlésen számoltak be arról, hogy a kéziratok kinyomtatására már 10,30 frt-ot fordítottak. A következő közgyűlésen határozták el, hogy egy-két tagnak előzetesen mindig át kell néznie a kiadásra váró értekezéseket az esetleges hibák kiküszöbölése érdekében. Ekkor hangzott cl Szalóky Dániel Buzdító Szózat a népnevelés felvirágoztatása és köznépünk jóléte érdekében c. felolvasása. 1873. december 12-én Vecsei Sándor nevelési és mezőgazdasági könyveket ismertetett. A soron következő alkalommal (1874. nov. 25.) Rába Miklós dohánytermesztésről írott értekezését és Héjjas Dániel takarékmagtárakról szóló felolvasását hallgatták meg. Az utóbbi hatása alatt elhatározták, hogy egy takarékmagtárakkal kapcsolatos munkát fognak összeállítani. A méhtenyésztésről Horváth Antal beszélt 1875. december 15-én. Vecsei Sándor is ház körüli tennivalókkal kapcsolatos témát választott magának: a gyümölcstermesztést, a konyhakertészetet és a házit part (1876. dec. 28.). Héj j as Dániel erdőültetésről és fásításról szóló felolvasása (1880. jan. 24.) figyelmeztetett a rohamos erdőirtásra, valamint a fák pótlásának szükségességére. Az erdők fiatalításával összekapcsolva javasolta, hogy az érintett területeket pár éves szántóföldi használat után telepítsék be újra erdővel. Szükségesnek tartotta a futóhomok megkötését is. A decemberi ülésen Fittler Oszkár tarnócai tanító az érdeklődésre való tekintettel a szomszédos községben vándorelőadásokat javasolt. Elgondolását vita nélkül elfogadták. Két évvel később (1880. jún. 6.) Barla Szabó József bejelentette: az előadások szemléltetéséhez több „természettudományi eszközt" hozatott. Ezeket is felhasználva tartott nagy érdeklődéssel kísért előadásokat Domián Gyula é' Szalóky a villamosságról és a „légsúlyról" (1883. jan. 3.), majd még ebben az esztendőben Vecsei Sándor a fényről. 1884. február 15-én határoztak a meglévő természettani eszközök számának szaporításáról, hogy ezeket az egyesület területén levő iskolákban is használni tudják. Némi díjat is szedtek érte, amin további eszközöket akartak vásárolni. Talán mar ezeket is segítségül hívhatta Szalóky a hőtannal és a mágnesességgel (1885. ápr. 26.) foglalkozó felolvasásához. Ö volt az, aki 1889. november 20-án javasolta, hogy ezután évente tartsanak egy-két felolvasást és gyakorlati előadást az egyleten kívül is a nép számára. A természettudományi témakört a csillagászattal is szélesítették. Vecsei Sándor 1890-ben az égitestekről beszélt. Ugyanakkor Arany Bálint az iparosok anyagi és erkölcsi helyzetének romlásával kapcsolatos korábbi felszólalását''

8 megerősítő előadást tartott A kisiparosok erkölcsi és anyagi helyzetéről címmel. Időközben 1000 példányban kiadták Mózes Imre hosszúfalvi tanító Intő szó a szülőkhöz az iskolából kikerült gyermekeik számára c. értekezését."'" 1895-ben értekezett Szabó Kálmán ügyvéd először a Szocializmusról. Beszélt kialakulásáról, fejlődéséről és ezen belül az agrárszocializmusról. Ezen a népes közgyűlésen Lukáts Lajos csokonyai segédtiszt pedig a célszerű vetésforgóval ismertette meg hallgatóságát. Az év harmadik előadását Arany Bálint tartotta a Polgári jogok és kötelességekről. Két esztendővel később szintén ő lépett az előadói pódiumra és Pusztulunk, veszünk c. egy-