Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Bősze Sándor: A Csokonya-vidéki Népnevelési Egylet története

útkeresés helyi próbálkozásai nem bontakoztak ki: „A tanítóság többségét jelentő felekezeti tanítókat munkaköri előírások kötötték a felekezeti tanítóegyletckhcz . . . "''

2 - akkor már pusztán az egyesület célja is politikai állásfoglalás volt. Többször is büszkén vállalták felekezetmentességüket. A kör helyiségeiben nagyfokú politikai liberalizmus uralkodott. Az 1880-as évtized elején ilyen alapállásból ítélték el a tiszaeszlári per kapcsán fellángolt antiszemitizmust. A liberális szellem tette lehetővé, hogy a szocializmus tanaival is foglalkozzanak. Az elhangzott előadások és a közönség reagálása az eszmétől való tartózkodást és a kérdés emberbaráti és utópisztikus megközelítését tükrözték. Ez a légkör az öntudatosodó parasztság soraiból országos politikusokat is kinevelt. A két legismertebb egyaránt a módosabb parasztság soraiból nőtt ki. A két Szalóky-tanítvány közül az egyik, Nagyatádi Szabó István a miniszteri székig/'

3 a másik, Gyúr a János pedig az MSZDP-ig és 1919-ben a Tanácsok Országos Gyűléséig'

1

'

1 jutott. E két ember egyesületi jelenlétéből is sejteni lehet, hogy a körben komoly politikai viták is folytak. Ezt bizonyossá teszi a nyilvánosság előtt - 1904-ben - lezajlott politikai összecsapás. A július 31-i csokonyai szocialista népgyűlésre válaszképp a község birtokos polgársága Szalóky vezetésével tartott augusztus 7-én népgyűlést/'

3 melynek szónoka is ő volt. Itt elmondta, hogy Csokonyában kevés képviselője volt a szocializmusnak. A szocialisták vezetője, Gyura is szólni akart, de a főszolgabíró ezt nem engedte, mert „féltettem Gyurát a nép haragjától, s nem akartam, hogy Gyurát nékem kelljen megoltalmazni". Az augusztus 28-i népgyűlés szervezője és első felszólalója, a helyi szociáldemokrata földmunkások vezetője Gyura volt/

l(J aki „ . . . a nép előtt igazolni igyekezett a múlt évben közte és Szalóky Dániel között, a Pécsett megjelenő Munkás című szociáldemokrata lapban lefolytatott hírlapi polémiában tanúsított eljárását A főszolgabírói jelentés szerint „beszédje a közönségre legalább is hatástalan maradt, ha nem keltett ellenszenvet". A második szónok Pelczéder Ágoston volt. A helyi módos parasztokat képviselve őt követte Szabó István községi esküdt felszólalása, ki a közönség helyeslése közben tiltakozott a szociáldemokrátia elien". A negyedik felszólalónak jelentkező Szalókyt a főszolgabíró lebeszélte, nehogy tüntetés alakuljon ki. Gyura a küzdelmet nem adta fel és a járás területén igen aktív tevékenységet fejtett ki. Az 1905-ös esztendő a politikai feszültségektől volt terhes. A kibontakozó „nemzeti ellenállás", valamint az aratómunkások és uradalmi cselédek sztrájkmozgalma felkorbácsolta a közhangulatot. 1905-ben Gyura újabb 4 népgyűlést tartott

4

' Csokonyában, amely a járási főszolgabíró jelentése szerint 1906-ra már a szociáldemokrata párt „fő fészke" lett. Ismeretterjesztő tevékenység Az egyesület a falusi élet rendjéhez alkalmazkodva, népművelő munkáját általában késő ősztől kora tavaszig változatos munkaformák szerint végezte: az előadásokon, az olvasáson és könyvtárhasználaton, valamint az ésszerű gazdálkodást, az egészségesebb életmódot elősegítő gyakorlati munkán keresztül a korszerű pedagógiai elvek életbe ültetéséig és a felvilágosításig sok eszközt használt a kultúra terjesztése érdekében. 1871-ben tartották az első előadást, melyet 1913-ig még 36 követett. Az igényeknek és az érdeklődésnek megfelelően nem ragaszkodtak minden alkalom-