Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Dobai András: Somogy igazgatástörténete az Októberi diploma és a Schmerling provizórium idején (1860. október-1865. szeptember)
magatartása, aki hivatalának átvételekor kijelentette, hogy a soproni főtörvényszéki elnökség rendelkezéseire nem hajlandó reagálni. Bécs aggodalmát tükrözi Vaynak a főispánhoz intézett levele, mely szerint ,,ha ezen példát a többi választott főbírák is követik, az igazságszolgáltatás szenved csorbát". 50 Aggodalmat váltott ki Bécsben az a hír is, hogy még mindig forgalomban vannak a forradalmi magyar kormány bankjegyei, a Kossuth-bankók. ,,A felforgató párt" embercinek célja - írta Majláth a főispánhoz intézett sokszorosított körlevelében -, hogy „az osztrák papírpénzek crtéktelenítésével a Kossuth-jegyeknek érvényt szerezzenek". 31 Körlevélben hívta fel a helytartótanács a főispánok figyelmét arra is, hogy az olaszországi ezredekbe besorozott magyar katonákhoz „zugírkászok közbejöttével" olyan irományok jutottak el, amelyek „egy lehető felkelésre készítenek elő". Majláth ennek meghiúsítására szólítja fel a főispánokat, anélkül, hogy -részletes utasítást adna, hiszen „e baj sikeres meggátlása a helyi viszonyok és egyének ismeretét feltételezi". :!2 A Bécsben érzett aggodalmakkal összecseng Szögyény-Marich január elején keltezett naplóbejegyzése is: „A megyékben itt-ott már majdnem tökéletes anarchia uralkodik; egyik sem akarja magát az utasítás szerint szervezni s tényleg az 1848-as törvényeket foganatosítják. A főispánok nem akarnak, vagy nem tudnak s nem mernek ez ellen fellépni . . . " :!:! Bécs reakciójaként Majláth január elején a főispánoknak küldött leirata már megfogalmazta, hogy az udvar számára Pest megye kívánalmai elfogadhatatlanok és a megyék közigazgatását szigorúan a Diploma szelleméhez kell igazítani, mert az uralkodó „a kijelölt vonalon túlterjeszkedő kísérleteket. . . meg nem engedi".' 54 Ez a „viszonylag szelíd hangú leirat"'^ csupán előzménye volt a konzervatívok közreműködésével fogalmazott' 50 január 16-i uralkodói leiratnak, amelynek bevezetőjében Ferenc József így jelölte meg az Októberi Diploma célját: „az ősi törvényes intézmények lehetőleg gyorsan és épen tartva állíttassanak vissza", azt, hogy ezzel kapcsolatos várakozásai nem teljesültek, „a nyilvános élet első túlcsapongásait. . . a régen nélkülözött köztevékenység fölhevüléseinck" tulajdonította. Egyes megyék azonban a bizottmányok választását arra használták fel, hogy a tagok közé olyanokat is bevettek, akik „birodalmunk felállásának s uralkodói jogainknak kiengesztelhetetlcn ellenei", akik „országaink békéjét alattomos összeesküvésekkel és vakmerő lazításokkal veszélyeztetik" és akiknek tettei „végkövetkeztetéseiben forradalomra vezetnek". Az uralkodónak feltett szándéka, hogy a forradalomnak „akár nyíltan, akár álnokul törvényes alakban burkoltan lépjen az fel", ellenálljon. Ennek érdekében elrendeli, hogy a megyék a „hűtlen és felségsértő" bizottmányi tagokat távolítsák el, gondoskodjanak az adóbeszedés zavartalan módjáról, biztosítsák az ideiglenesen fenntartott törvényszékek akadálytalan működését, a 48-as törvények közül betiltja azok alkalmazását, amelyeket a Diploma felülvizsgálatra az országgyűlés elé utal. Ellenszegülés esetén kilátásba helyezi, hogy a megyei bizottmányok gyűléseit felfüggeszti, illetve feloszlatja, „mi a szükség úgy kívánván anyagi hatalommal is foganatosítandó lészen". A leirat fogadtatásáról Szögyény-Marich ezt jegyezte fel naplójában: „a királyi leirat, mint előre láttam, nagy ingerültséget okozott". 37 Somogy éppen bizottmányi nagygyűlés kezdetén kapta kézhez Vay Miklós és Zsedényi Ede le-
