Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom termelése és gazdálkodása a XIX. század első felében
1832-ben a birtok felmerésekor azt írta Tárnok exactor, hogy a „mezők és a rétek míveltetése egyedül csak fogadott cselédek vagy napszámosok által történülhet Gardos-pusztán". Addig is voltak már ott fizetett alkalmazottak, mégpedig nyolc béres 32 jármos ökörrel. 18 1832 után az uradalom területi fejlesztése mellett a béresek száma is erősen növekedett, 1841-ben már kb. 70 fő felé járt (ami természetesen csak a férfiakat jelenti). A gróf személyesen is ajánlotta a fejlesztés ezen formáját: „ . . . Miháldiban három, Apátiban és Viszlón hat felállítandó kisbérest engedek", vagy „ . . . Miháldon kettővel a béresek számát szaporitni engedem" - írja 1837-ben. 111 Általában szokás volt ekkor Magyarországon, hogy a béresek munkával eltöltött napjainak száma kb. a 290-300 felé járt egy évben. 20 Ezt a szakirodalmi megállapítást felhasználva meghatározhatjuk, hogy mekkora nagyságrendet képviseltek az uradalom munkaszervezetében. A 70 fővel számolva egy évre mintegy 21 000 munkanapot kapunk. A belső alkalmazottak egy sajátos csoportja', képezte a konvenciós iparosok rétege. Ezek általában valamilyen ipari munkára, tevékenységre specializálták magukat, amit a gazdaság számára végeztek. Általában az uradalom területén éltek, személyüket valamilyen szerződés fűzte a földesúrhoz, ami meghatározta szolgálratásaikat, jogviszonyaikat, kötelességeiket. 21 A munkaerő-felhasználásban a harmadik fő csoportot a napszámosok adták. Sajnos forrásaink itt a leghiányosabbak, így csak néhány megjegyzést tudunk tenni. Azt biztosan tudjuk, hogy csak a nyári betakarítási munkáknál foglalkoztatták őket. 22 Nem volt könnyű azonban napszámosokat találni, Somogy nem bővelkedett bennük, általában a nyugat-magyarországi megyékből érkeztek ezek az idénymunkások. 1848 nyarán azt írta Tárnok, hogy alig lehet már jutányos áron is találni napszámost, mivel más vidékeken többet ígérnek nekik. 23 Még megemlítjük itt, hogy az 1831-41 közti időben az uradalom területére telepített ún. curiális zsellérek szerződésében is benne szerepelt, hogy kötelesek „ . . . a részében való aratást és cséplést a Nemes Vármegye limitátiója szerint mindenkor megtenni. . . ", vagyis az uradalom őket is felhasználta az aratási munkáknál. 2 ' 1 Vázlatos áttekintésünk végén megállapíthatjuk, hogy a gazdaság irányítása a jobbágyfelszabadítás előtt az egyszemélyi felelősségen nyugvó és a kerületi rendszerre épülő racionális vezetés volt, ahol az irányítást hozzáértő szakemberek végezték. Az élőmunkaerő felhasználásában a béresmunka mintegy kétszerese a robotmunkának, amit még az is tetéz, hogy jelentős a ledolgozásos földek után járó napszám. Mindebből kiderül, hogy a vrászlói uradalom Magyarország azon uradalmai közé tartozott a reformkorban, melyekben a felhasznált munkának döntő többségét a bérmunka adta. 4. Termelés és gazdálkodás A) Termelő ágazatok I. Szántóföldi növénytermesztés és rétgazdálkodás T. Mérey Klára véleménye szerint a megye uradalmaiban az 1810-es évekig a szántógazdálkodás jelentette a gazdagságot. 1 Az uradalmak bevételeiben
