Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

Nemesi Egyházi Összes ioo hold alatt G57 0,37 1,20 101-500 holdig 4,48 1,65 3,54 501-1000 holdig 4,57 3,47 3,97 T001-5000 holdig 19,97 31,16 20,86 5001-10000 holdig 15,88 29,51 17,29 10 000 hold felett 53,53 33,^4 47,60 Nem kategorizálható 5,54 100,00 100,00 100,00 Ha kisbirtoknak az 500 holdon alulit, középbirtoknak az 500 és 5000 hold közöttit, nagybirtoknak pedig az 5000 holdon fölülit minősítjük, akkor e 3 birtokkategória között a nemesi és az egyházi tulajdonban lévő, továbbá az egész úrbéres birtokállomány a Dunántúlon, az 1760-as évek közepén, %-osan az alábbiak szerint oszlott meg. Nemesi Egyházi Összes Kisbirtok 6, O5 2,02 4,74 Középbirtok 24: •54 34,63 24,83 Nagybirtok 69: 4I 63,35 64,89 Nem kategorizálható 5,5 4 IOO ,00 100,00 100,00 A teljes úrbéres birtokállománynak tehát majdnem 2/3-a, a nemesinek közel 7070-a nagybirtok volt. Minthogy majorságok elsősorban a nagybirtokon voltak, még nagyobb lenne a nagybirtok arányszáma a Dunántúl teljes, úrbéres és majorsági, birtokállományában. A középbirtok arányszáma az egyházi birtokon jóval nagyobb volt, mint a nemesin. A kisbirtok arányszáma viszont a nemesi birtokon volt jóval nagyobb, mint az egyházin. A birtok megoszlásánál nem kevésbé tanulságos az úrbéres jobbágyság megoszlása a különböző birtokos kategóriák között. Ezt az alábbi táblázat tünteti fel. % Világi nemesség "72,04 Világi papság 13,28 Szerzetesrendek 6,40 Kincstár 1,84 Szabad királyi városok 0,84 Közbirtokosság 4,21 Ismeretlen 1,39 100,00 Az úrbéres jobbágyság tehát majdnem ugyanolyan arányban oszlott meg a birtokos kategóriák között, mint az úrbéres birtok. Több mint 70%-uk világi nemesi birtokon élt, közel 20%-uk egyházin.