Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

Az úrbéres birtokosok rétegeződése A Dunántúlon, az 1760-as években, nemcsak az úrbéres birtoknak a megoszlását, hanem az úrbéres birtokosoknak a rétegeződését is ismerjük. Bizonyos következtetést ez is lehetővé tesz, nemcsak a Dunántúl, hanem az egész ország teljes, úrbéres és majorsági, birtokos osztályainak a rétegeződésére vonatkozólag is. A Dunántúlon, a Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején, 2394 helységben volt úrbéres birtok, összesen 1 537 144 magyar hold, amely 1307 birtokos között oszlott meg. Egy birtokosra tehát átlagosan 1176 hold, egy helységre pedig 0,55 birtokos jutott. Az úrbéres helységek, birtokosak és föld megoszlását a Dunántúl 13 megyéje között az alábbi táblázat mutatja. Helység Birtokos Hold föld Baranya 330 ^4 281 279 Fejér 73 28 91 642 Győr 68 33 43 618 Komárom 64 90 102 Mosón 49 19 130 611 Somogy 297 163 194 692 Sopron 208 149 134 157 Tolna 102 38 141 466 Vas 584 295 187 704 Veszprém 128 40 92 886 Zala 491 503 148 987 2 394 I 307 I 5 37 144 A fenti táblázat %-os arányszámokkal így alakul: Helység Birtokos Hold föld Baranya 13,78 1,84 18,30 Fejér 3P5 2,14 5,96 Győr 2,84 2,52 2,84 Komárom 2,67 1,15 5,86 Mosón 2,05 G45 8,50 Somogy 12,41 12,47 12,67 Sopron 8,69 11,40 8,73 Tolna 4,26 2,91 9,20 Vas 24,39 22,57 12,21 Veszprém 5,35 3,06 6,04 Zala 20,51 38,49 9,69 100,00 100,00 100,00 A helységek, a birtokosok és a birtok tehát nem egyformán oszlott meg az egyes megyékben. Baranyában pl. a birtoknak 18,30%-a volt, a birtokosoknak csak 1,84%-a. Zalában ezzel szemben a birtokosok 38,49%-ára a birtoknak csak 9,69%-a jutott.