Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

egyesek közepes és kisebb méretűek maradnak, különösen a folyók közelében, az árterületeken, valamint az Alföld peremvidékén és a Dunántúlon. A falvak növekedése nem határtalan, már a 18. században megkezdődik a tanyák kialakulása. A nagy falvak lakosai a tág legelőkön szállásokat építenek, eleinte csak az állattartás érdekében, utóbb már a földművelés kedvéért. Korszakunkban még csak az év egy részét tölti a szálláson a család néhány tagja. A tanyásodás nagyobb ütemű fejlődése csak a század utolsó tizedeiben kezdődik, amikor a közös birtoklást az egyéni váltja fel. Eltért az alfölditől a település rendje a Bánátban. A török kiűzése után először vándorló telepesek járják a Bánátot, de rövidcsen megkezdődnek a kincstári telepítések, amelyeknek tervszerűsége a települések képét is meghatározza. A városi települések fejlődésére is erősen hatott a töröktől visszafoglalt területek települési rendje. A Felvidéken, a nyugati Dunántúlon, nemkülönben Horvátországban és Erdélyben már korábban megrekedt városi településfejlődés a 18. században sem élénkült meg. A városodás ebben a században a volt hódoltsági területen haladt lényegesen előbbre, az ottani sajátos települési rend által meghatározottan. Motora a fejlődésnek a kereskedelem volt. Az alföldi óriásfalvak egy része parasztvárosokká fejlődött, mint Debrecen, Szeged, Kecskemét, a Bácska és a Bánát városai. Petet is közéjük sorolhatjuk. A kereskedelem fejlesztette a Duna menti városokat is, Pozsonyt, Győrt, Komáromot, Budát, Pestet, Újvidéket. Külön típust jelentett közöttük Pozsony, amelynek városodása a török hódoltságnak nem kárát látta, hanem haszna volt belőle, az ország fővárosa lett, az országgyűlés és a központi hatóságok székhelye, s az maradt még a török kiűzése után is hosszú ideig. Települési rendjét főváros volta határozta meg. Ezt mondhatjuk Temesvárról is, amely egy országrésznek, a Bánátnak volt a fővárosa.

21 A nemek aránya Feltehető, hogy a 18. századi népmozgalmak bizonyos változást a nemek, a férfi és a női lakosság arányában is okoztak. Ezt azonban kimutatni nem tudjuk, mert adataink a nemek arányára vonatkozólag a század első tizedeiből nincsenek. Adatokkal csak a század 8o-as eveiből rendelkezünk, a II. József idejében tartott népszámlálásokból. Aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy az 1780-as évek adatai jellemzőek már az 1760-as évekre is. II. József népszámlálásaiból az derül ki, hogy az 1780-as években 1000 férfira jutott nők száma volt A katonai határőrvidékről II. József népszámlálásai nem tájékoztatnak. Az ország egyes részeiben eltérő volt az arány. A Felvidéken Trencsén, Magyarországon Erdélyben Horvátországban 971 964 949 Átlagosan 968 IM